Forrás: Heti Válasz

Stumpf András, itthon@hetivalasz.hu

Az elkövetkező hónapok döntik majd el, hogy valójában milyen okok mozgatják a Magyar ATV milliárdos megújulását.

Politikai hátsó szándékkal kicsinosított baloldali tévé, vagy megtérülő kereskedelmiesedés? Az elkövetkező hónapok döntik majd el, milyen okok mozgatják az ATV milliárdos megújulását.

„Nem célunk ellenhírtévéként működni” – jelentette ki érdeklődésünkre Bohács Zoltán, az új évet új székházzal, új arculattal és műsorokkal ünneplő Magyar ATV elnökvezérigazgatója. Egy minőségi, elkötelezetten baloldali televízió létrehozásának igénye ugyanakkor korántsem légből kapott: elég felidézni Hiller István 2004 februárjában – még kultuszminiszterként – tett nyilatkozatát, mely szerint „a baloldalnak szüksége van önálló tévé- és rádiócsatornára”.

KITILTOTT SAJTÓKLUB

Az ATV-ben épp akkoriban kezdődött a nagy beruházások időszaka. Műsorpolitikája alapján pedig már évek óta a baloldal zászlóvivőjének számít a csatorna, amely az Orbán-kormány idején küzdötte föl magát. Programkínálatában olyan műsorszámokat is tudhatott, amelyek a 60 százalékos lefedettségű adón is magasan verték a közszolgálati tévé hasonló műsorainak nézettségét. Amikor az Orbán-kormány teremtette légkör nem kedvezett például Gyárfás Tamás Nap-keltéjének, rövidesen az ATV-n kötött ki a műsor, de a baloldali Újságíróklub is a csatorna népszerű műsorának számított. Igaz, akkoriban Sajtóklub címmel látható volt rajta utóbbi jobbos tükörképe is. Nem sokáig: Czikó Gábor akkori tulajdonos-elnök röviddel a kormányváltás után útilaput kötött a jobboldali újságírók talpára – az érintettek szerint egyértelműen felsőbb nyomásra (a Sajtóklub további sorsáról lásd keretes írásunkat). A Mészáros Tamás, Bolgár György és Avar János húzónevekkel hódító Újságíróklubnak nem esett bántódása, így markánsan kormánypárti televízió lett a csatornából. Mindemellett elmondható, hogy a baloldali győzelemnek vesztese lett az ATV. Népszerű műsorai-műsorvezetői előtt megnyílt az út a közszolgálati adó irányába, s a legtöbben (az egész Nap-kelte vagy éppen Juszt László) éltek a lehetőséggel, aminek hatása érződött is: szűnni nem akaró finanszírozási gondok gyötörték a tulajdonost.

Ezek akkor sem csillapodtak, amikor az ORTT 2003-ban kisegítette a tévét szorult helyzetéből. A csatorna képtelen volt kifizetni díjtartozását, s a médiahatóság a pereskedés helyett belement az alkuba: 2001. január 1-jétől visszamenőleges hatállyal közműsor-szolgáltatóra változtatta az ATV besorolását, így annak nem kellett megfizetnie az e dátumtól 2003 őszéig felhalmozódott mintegy nyolcvanmillió forintnyi tartozást. A televízió cserébe tudomásul vette, hogy az átsorolással felére csökkent reklámra fordítható óránkénti műsorideje. Márpedig az ATV – a tematikus csatornákkal ellentétben – ingyen bocsátja a kábelszolgáltatók rendelkezésére műsorát, így bevétele csak reklámokból lehet.

ÉLET KOVÁCS LÁSZLÓ UTÁN

Az említett évben azonban nem csak az ORTT nyúlt a csatorna hóna alá. Noha a baloldali sajtóviszonyokat feltérképezni szándékozó Magyar Narancs néhány hónapja úgy fogalmazott az ATV-vel kapcsolatban: „tulajdonosi körében nem azonosíthatóak olyan szálak, melyek a szocialistákhoz vezetnek”, a kisebbségi tulajdonos személye mégis efféle gyanút ébreszthet a hírérzékeny olvasóban. Az ATV-ben a mai napig 26 százalékos részesedéssel bíró, panamai bejegyzésű off-shore cég, a Woodham Enterprises Ltd. mögött nem más áll, mint a Diplomata Magazin alapítójaként is ismert tiszteletbeli monacói főkonzul, Elek István, akit külügyi forrásaink egyöntetűen „Kovács László hétmérföldes cimborájaként” emlegettek. A felvetést az érintett érdeklődésünkre kikérte magának, megjegyezve azt is, hogy kinevezése még az Antall-kormány idején történt. „Három éve nem láttam Kovácsot, és nem is beszéltem vele” – mondta. Hogy mégis mit keresett 2002-ben az akkori külügyminiszter „társalkodónőjeként” is fungáló, a cégei által a K&H-botrány szele által is megcsapott Endrényi Éva marketing-tanácsadói minőségben a Diplomata Magazinnál? „Egyszerűen szükségünk volt egy több nyelven beszélő, viselkedni képes, képzett hölgyre, de nem Kovács ajánlására került hozzánk, és alig két hétig volt nálunk” – így Elek, aki nem rejti véka alá, hogy a lap profiljánál fogva indokoltnak tartotta volna, hogy a külügy támogassa azt. Minthogy azonban Kovácstól egy árva garast nem kapott, az egykori külügyminiszter szerinte nem is volt abban a helyzetben, hogy szívességet kérjen tőle. E szerint az sem a volt pártelnök kérésére történt, amikor Elek Czikó Gábor alapító-tulajdonos 26 százaléknyi üzletrészének megvásárlásával kisegítette az akkoriban nehéz pénzügyi helyzetben lévő televíziót. Elek elmondása szerint tehát nem politikai szempontok miatt finanszírozták eddig a tévé veszteségét s öltek százmilliókat annak fejlesztésébe: tisztán üzleti szempontok vezették őket. Az üzletember azzal számol, hogy jövő ilyenkorra nyereségessé tehető az ATV, a napi irányítást végző Bohács Zoltán azonban arról tájékoztatta lapunkat, hogy már a 2005-ös évet is szerény nyereséggel zárták – főleg az utolsó negyedévnek köszönhetően, szeptembertől ugyanis ismét kereskedelmi besorolásúvá vált a csatorna. Igaz ugyan, hogy így évi 12 millió forint díjat kell fizetniük az ORTT-nek, ami azonban bőven megtérül: az átsorolással ismét óránként tizenkét percre nőtt a reklámként értékesíthető műsoridő mértéke.

Eleken kívül még két, törpeüzletrésszel rendelkező magánszemély, Nagy Lin és Chen Yelin is érdekelt a csatornában, a legnagyobb cégdarabot azonban a Hit Gyülekezete tudhatja magáénak – közvetett módon. A televízió tulajdonosváltásának céljából 2003-ban létrehozott és annak 70,67 százalékát birtokló Broadcast Project Kft. ugyanis a 98,24 százalékban gyülekezeti tulajdonban lévő Új Spirit Kft. érdekeltsége.

A technológiai beruházás 200 millió forintba került, ezt az összeget pedig egyrészt a tulajdonosok által több lépésben végrehajtott 350 milliós tőkeemelésből, másrészt pályázatokból finanszírozták. Az ATVhonlap tanúsága szerint például az Informatikai Minisztérium is támogatta a technológiai átállást. Hogy milyen pályázaton pontosan menynyit nyertek, arról az elnök-vezérigazgató elsőre nem tudott pontos tájékoztatást adni. Mint mondta, az a pályázat még elődje, a most az rt. felügyelőbizottságában helyet foglaló – szintén hites beltag – Simándi Péter nevéhez fűződik. Kis utánajárás után kiderült: negyvenmillió forintról van szó, a gazdasági versenyképesség operatív program keretéből pedig másik 25 milliót is nyertek – közölte Bohács. A beruházás volumenét ugyanakkor hiba lenne csupán néhány százmilliósra becsülni. Az új székház felépítése, berendezése óvatos becslések szerint is milliárdos nagyságrendű összeg, ennek részleteiről azonban csak azt tudtuk meg az ATV vezetőjétől: igaz, hogy igényeik figyelembevételével, de a beruházást egy külföldi bejegyzésű projektcég, a Hadar Gold Kft. hajtotta végre, megtartva az épület tulajdonjogát, s így bérleti díjat szed a csatornától. Ennek összegéről nincs adat, de akármennyi legyen is, látszólag nincs nagy jelentősége, minthogy a képlet szerint a pénz a Hit Gyülekezetének egyik zsebéből vándorol át a másikba. Az egykor a tel-avivi lakóhelyű Ahron Aharonoff vezérigazgatása alatt álló izraeli ingatlanhasznosító Hadar Gold még 2000-ben vásárolta meg a néhai Kőbányai mozi épületét. 2004 nyarán azonban a Hit Gyülekezete lapjaiban (Hetek, Új Exodus) rendszeresen publikáló Mondovics Gábor neve tűnt fel a cégpapirosokon, s 2005-ben az Új Spiriten keresztül az egyház erre a cégre is rátette a kezét. A jelek szerint egyébként az ATV-nél kínosan ügyelnek a formaságokra: nemcsak a tévé fizet a székház használatáért, hanem a Hit Gyülekezete Vidám vasárnap című műsorát sem ingyen sugározza a tévé: igaz, a műsoridőért csak jelképesnek mondható összeget fizet az egyház.

RÉGI-ÚJ MŰSORVEZETŐK

A tény, hogy a gyülekezet és a jobboldali pártok viszonya finoman fogalmazva is fagyosnak mondható, akár tovább is erősítheti a baloldali Hír Tv-ről keringő mendemondákat, ugyanakkor a kiegyensúlyozottságra való törekvés egyik jele lehet a Van képünk hozzá címmel januárban induló műsor, amelyet az óév végén még az m1 A szólás szabadsága című produkciójának vezetőjeként ténykedő Győrffy Miklós vezényel majd. A műsor keretében négy újságíró cserél eszmét, kettő a médiatér bal-, kettő pedig annak jobboldali feléről. A csatorna a vezérigazgató szerint azonban legfőbb feladatának a kereskedelmi jelleg erősítését tekinti. Ez az igény tükröződött abban is, hogy októberben „érdemei elismerése mellett” távozni kényszerült Székely Ferenc programigazgató (a Nap-kelte alapító főszerkesztője) és Gyenes András főszerkesztő: az ő nevükhöz volt köthető a csatorna politikai arculatának kialakítása. Ha a helyükre érkező Szabó-Stein Imre személye politikai beállítottság szempontjából vélhetőleg nem is jelent pálfordulást, annyi biztos, hogy az RTL klubos múltat a háta mögött tudó tévés elődeinél nagyobb rutinnal képviseli a kereskedelmi szemléletet. Januártól a csatornát erősíti az MTV egykor legnézettebb műsora, a Hajdu Péter vezette Névshowr, az is biztos, hogy a kereskedelmi híradókban ismertté vált Kurucz Péter régi szerepkörében tűnik majd föl, de a hírek szerint önálló műsorral jelentkezik Albert Györgyi, valamint Juszt László is. A legnagyobb dobásnak kétségkívül Friderikusz Sándor produkciója ígérkezik – már ha összejön: kérdésünkre egyik fél sem kívánta kommentálni a tárgyalás tényéről hetek óta keringő híreket. Ha Friderikusz nem is, az viszont eldöntött tény, hogy kereskedelmiség ide vagy oda, a régi jó Újságíróklub továbbra is műsoron marad.