Forrás: NOLFelemás évet zárt a magyar Idegenforgalom
Népszabadság * Gál Zsuzsa * 2006. január 7.
Szinkronban vagyunk a fejlett világgal, legalábbis ami a turisztika trendjét illeti. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás után világszerte drasztikusan visszaesett az utazások száma, és fokozatos emelkedés után tavaly érte el ismét a katasztrófa előtti mértéket. Ezt jelzik mind a Turisztikai Világszervezet, mind a hazai statisztika adatai.
A magyarországi számokból a fő tendenciák mellett sok egyéb is kiolvasható, és a részletek megítélésében eltérnek egymástól az elemzések. Míg az állami tulajdonú Magyar Turizmus Rt. (MTRT) élén álló Galla Gábor arra következtet, hogy új piacok megdolgozásával sikerült pótolni azt a több mint egymillió vendégéjszaka-veszteséget, amit a németek utazásainak visszaesése okozott; egy turisztikai tanácsadó vállalkozás vezetője, Szemrédi József arra figyelmeztet, hogy a nagyobb látogatottságot évek óta egyedül a főváros élvezi, az ország más tájait inkább a vendégfogadás stagnálása jellemzi. Mindketten azonos adatokat, a kereskedelmi szálláshelyeken mért, a KSH által október végéig kimutatott külföldi vendégéjszakák számát kommentálják.
Turisták a bazilika lépcsőjén. Kézenfekvő program
Galla Gábor kiemeli, hogy még soha, a 2001-es csúcsévben sem jöttek hozzánk annyian az Egyesült Államokból, Spanyolországból, Romániából és Nagy-Britanniából, mint tavaly, miközben csupán néhány országból következett be mérséklődés, mint például Izrael, Hollandia, Luxemburg és Bulgária. Míg az Egyesült Államokból Európa egészében öt, azon belül Kelet-Európában hét-nyolc százalékkal fogadtak több vendéget az előző évinél, Magyarországon tíz százalékkal nőtt az amerikaiak vendégéjszakáinak száma, és valószínűleg eléri a félmilliót. Fokozatosan módosul a turisták indítéka: a gyökereiket kutató magyar származásúak mellett sok más amerikai is kíváncsi Magyarországra.
Nagy-Britannia a harmadik azoknak az országoknak a világranglistáján, amelyekből a legtöbbet költő turisták utaznak külföldre – jegyzi meg az MTRT vezetője a brit vendégéjszakák számottevő gyarapodása kapcsán. Az angolok, a skótok és az írek érdeklődésének növekedését részben a Nagy-Britanniában tavalyelőtt és tavaly megrendezett magyar kulturális évad rendezvényeinek tulajdonítja, részben a turisztikai reklámnak, de az utazási kedven nyilván az is nagyot lendített, hogy a korábbi négy helyett már napi 15 légi járat – közöttük több fapados – közlekedik Nagy-Britannia és Magyarország között.
Még soha nem fogadtunk annyi spanyol turistát, mint tavaly: a szálláshelyeken 316 ezer spanyol vendégéjszakát regisztráltak október végéig, szemben az előző év azonos időszakában mért 215 ezerrel. A Romániából érkezők közül is többen szállnak meg a – főként kelet-magyarországi – hotelekben, panziókban: az előző évi 137 ezerrel szemben a múlt év első tíz hónapjában 187 ezer volt vendégéjszakáik száma.
Ha lassan is, de megindult a kínaiak beutazása: októberig 30 ezer éjszakát töltöttek a magyarországi szálláshelyeken. Gyorsan jönnek fel a japánok is, akik 2005 első tíz hónapjában 212 ezer alkalommal éjszakáztak nálunk, ami 27 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Mindez együtt juttatta Galla Gábort arra a megállapításra, hogy a német turisták drasztikus fogyatkozását – amelyet a világ minden fogadó országa megszenved – jócskán ellentételezik az újabban kinyílt piacokról érkezők.
Szemrédi József viszont arra figyelmeztet, hogy ha az országos adatok közül kiemeljük a Budapestre és környékére vonatkozókat, távolról sem ilyen fényes a helyzet. Tavaly is bajban voltak az időjárástól függő turisztikai régiók, a Balaton és az egyenesen totálkárosnak nevezhető Tisza-tó. Az utóbbi négy-öt évben tekintélyes pénzeket fektettek be a termálturizmusba, az eredmény viszont elmarad a várttól. Ennek egyik okát a tanácsadó abban látja, hogy a fejlesztések a fürdőkre koncentrálódtak, és ott meg is álltak. Gyakran hiányoznak a parkolók, az útbaigazító táblák, és szinte egyáltalán nem létesültek a szabadidő eltöltésére alkalmas helyek.
Bár Budapestet lényegesen több külföldi keresi fel, mint korábban, Szemrédi szerint a fővárosnak éppen a leglátogatottabb pontjai több sebből véreznek. Az egykori Honvédelmi Minisztérium Szent György téri épülete még a második világháborúra emlékeztető állapotban van, és miután az államelnök a Sándor-palotába költözött, ketté kellett vágni az egész várnegyedet. – A Citadellánál hosszú ideje minden változatlan, hacsak a terasz felépítését és lebontását nem tekintjük változásnak – jegyzi meg Szemrédi, aki szerint ezen a helyen már régen be kellett volna rendezkedni a vendégek széles körű kiszolgálására.
Puczkó László, a Xellum Kft. ügyvezető igazgatója úgy véli: miközben Budapest talán soha nem látott növekedést ért el a vendégfogadásban, különösen figyelemre méltó, hogy főként olyan országokból, amelyek eddig nem voltak meghatározóak a főváros idegenforgalmában. Azt viszont nehéz lenne megmondani, honnan mi vonzotta ide a turistákat – teszi hozzá -, mert tudomása szerint az elmúlt évben egyetlen kampány hatását sem elemezték.
A Xellum igazgatója szerint szorosabb együttműködésre lenne szükség a légi fuvarozók és az egyes desztinációk marketingszervezetei között, mert amíg Budapest többé-kevésbé ismert külföldön, addig az ország más vidékeiről – talán a Balaton kivételével – ez egyáltalán nem mondható el. Ezért tartja jelentősnek az elemző a Ryanair járatának megnyitását London és Sármellék között. Szerinte ez önmagában többet érhet el, mint amennyit az MTRT londoni képviselete, tekintettel az utóbbi anyagi erőtlenségére és kapcsolati forrásainak gyengeségére. Puczkó szerint a kihívás abban áll, hogy Ferihegy, illetve Budapest megtartsák a diszkontjáratokat és utasaikat, másrészt hogy Magyarország más repülőterei is bekerüljenek a légitársaságok menetrendjeibe.
Fapados héják
Európa vezető olcsó jegyes légitársasága, az ír Ryanair decemberben ismét lekörözte nagy riválisát, a British Airwayst. Utasainak száma elérte a 2,83 milliót, ami majd 30 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
A Bristish Airways a múlt év utolsó hónapjában „mindöszsze” 2,73 millió utast szállított – tavaly augusztus után ez a második olyan hónap, hogy a légitársaság alul marad a legnagyobb európai fapadossal szemben.
Az elemzők ugyanakkor egyre többet aggódnak a fapadosok növekedési kilátásai miatt. Az európai olcsó jegyes légitársaságok elérték a piaci terjeszkedés lehetséges határát, és már csak akkor növekedhetnek tovább, ha valamelyikük elbukik – áll egyebek mellett az egyik vezető londoni gazdasági folyóirat elemzésében. A CNBC European Business – a CNBC Europe tévécsatorna érdekeltségébe tartozó gazdaságpolitikai folyóirat – januári szerint Európában ma már „túl sok légitársaság túl sok repülőgépe kínál túl sok útvonalon túl sok férőhelyet”. A magazin megállapítja: a légitársaságok közötti árháború nem az utasok kényelmének növekedését szolgálja. A Ryanair legújabb gépein már nincs hátradönthető ülés, napellenző az ablakokon, ülészseb és fejtámasz. A magas üzemanyagárak mellett ez az egyetlen megoldás a túlélésre: mind jobban csökkenteni a súlyt és a luxust, egyáltalán bármit, „ami több mint egy emberi test elszállítása A-ból B-be” – áll a brit elemzésben. (Hírösszefoglalónk)
