Forrás: Népszava

Hivatásában még kissé járatlanul, de éppen ezért igen rokonszenvesen szólt hozzánk újév délelőttjén a köztársasági elnök a tévé képernyőjéről. A frizurája zilált volt, időnként röpke pillanatokra belepislantott a beszéd szövegébe, ezzel is jelezve, hogy még nem profi politikus, nem a külsőségek érdeklik, sokkal inkább a mondanivaló, a tartalom.

Abban pedig ez a hét-nyolc perc csakugyan bővelkedett. Sólyom László elsősorban természetesen arra emlékeztetett, hogy 2006 a választások esztendeje, a parlamentieké és az önkormányzatiaké, ami szinte kizárólagosan a pártok cselekvési terepe, a civil szervezeteknek ebben nincs keresnivalójuk. Aki megértette, annak tudnia kell, miről van szó. Miként a továbbiakból is. Az államfő olyan demokrataként figyelmeztetett a veszélyekre – az ellenségképek ábrázolására, az acsarkodásra, a szembenállók diabolizálására -, aki nemzetközi tapasztalatból tudja, hogy a politika nagyon fontos, de nem élet-halál harc. Súlyos félreértés, sőt sokkal nagyobb torzulás, föleleveníteni korábbi évtizedek faji és nacionalsiat gyűlöletét, az osztályharc galádságait.

Volt, aki mintha előre sejtette volna, hogy Sólyom László úgy beszél majd, hogy mondandója nem nyeri meg mindenki osztatlan tetszését. Aligha véletlen, hogy az elnöki szavak még képernyőre sem kerülhettek, máris hirlapi hisztéria előzte meg őket. Kiszivárgott, hogy elődeivel ellentétben a háttérban nem lesz ott a nemzeti zászló, és akadt olyan is, aki a fölvétel szemtanújaként azt tanácsolta, ismételnék meg talán, mert sokaknak nem fog tetszeni. Sólyom László elhessegette a buzdítást, és nyilván tudta, miért. Egyes nemzeti jelképeket, jogtalanul, sőt bitorolva pártok és mozgalmak sajátítottak ki, kizárólagosan maguknak követelve őket, holott az elnök, mint minden igaz és meggyőződéses hazafi tudja jól, ezeknek az érzelmeknek a szívben és a tudatban van a helyük, nem plakátokon és nem elfogult hangulatú gyűléseken.

A vélhető „szemtanúk” kiszivárigtathatták azt is, hogy mi lesz a mondanivaló, mert aligha véletlen, hogy előzetesen azt is rosszallották, Sólyom László a közelgő ünnepek alkalmából miért üdvözölte a zsidó honfitársakat chanukájuk napján. és nem szólt a keresztényekhez karácsony előtt. Sólyom hitével nem kérkedik, mint közvetlen elődje tette, de aki ismeri őt, nem kételkedhet meggyőződésében. Ez a hangulatkeltés is annak szólt, hogy az újévköszöntő ünnepi szavak talán nem lesznek mindenkinek az ínyére.

És ha tényleg így van, jól van. A Köztársaság elnöke szólt, akinek semmi sem becsesebb a hiteles demokráciánál.

Várkonyi Tibor

Várkonyi Tibor