Forrás: NépszavaA január elsejével hatályba lépett új vasúti törvény több új elemmel bővülve foglalja keretbe a vasúti közlekedéssel kapcsolatos legfőbb szabályokat, felváltva a mára több szemponból elavulttá vált 1993-as jogszabályt. Az új törvény egyik legfontosabb része, hogy önálló szabályozó hatóságként létrehozza a Magyar Vasúti Hivatalt a vasúti közlekedés piacának állami felügyeletével kapcsolatos feladatok ellátására illetve a vasúti közlekedési piac felügyeletére. A jogszabály alapvető rendelkezéseket tartalmaz a tulajdoni viszonyok kérdésében is. Az országos és a helyi vasúti közlekedés mellett megteremti a térségi és az elővárosi vasúti közlekedés kialakulásának feltételeit. Mint arról beszámoltunk: az új törvény kiszámítható jogi környezetet kíván teremteni a megváltozott viszonyok között a vasúti piac szereplőinek, egyúttal eleget tesz az Európai Unió előírásainak is. Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter az új szabályozás kapcsán korábban elmondta: a versenyképesség a cél, a vasút nemzeti jellegének megtartása mellett. A miniszter hangsúlyozta, nem akarják megszűntetni a mellékvonalakat, fontos, hogy életképessé tegyék azokat önkormányzatok, vagy más szervezetek bevonásával. (Népszava)
Jelentős fejlődés Szabolcsban
Történetének eddigi legnagyobb fejlődési szakaszát éli meg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: 2005-ben uniós és nemzeti forrásból, illetve vállalkozói tőkéből 144 milliárd forint értékű beruházás fejeződött be, vagy kezdődött el a térségben, s döntöttek további 197 milliárd forint összegű fejlesztés 2006-os és 2007-es indításáról is – közölte a megyei önkormányzat elnöke. Gazda László elmondta: a tavalyi év kiemelkedő beruházása az M3-as autópálya új szakasza, illetve a nyírségi kórházakban s a térség más gyógyintézeteiben indult fejlesztés volt. Kiemelte: tavaly 38 milliárd forint uniós és nemzeti támogatást kaptak az agrártermelők. Gazda László a közeljövőről elmondta: döntöttek az M3-as autópálya továbbépítéséről, indul a megyei hulladékgazdálkodási és a térségi szennyvíz program. (MTI)
Változások az egészségügyben
A gyermekeknél új oltási rend lép életbe, külföldre utazásnál Európai Egészségbiztosítási Kártyát kell igényelni, változik a petesejt-adományozás anonimitása, szigorodik a dohányzási tilalom, bevezetik az egyéni járulékszámlát – többek között ezeken a területeken várhatók változások az egészségügyben idén. A társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek körébe 70 új készítmény kerül be. Január elsejétől 95 olyan gyógyszer ára csökken a patikákban, amelyeket eddig is támogatott az állam, további 70 készítmény pedig januártól kerül fel a támogatási listára. Az év elejétől 489 támogatott készítmény térítési díja nő, de csak kismértékben. A többi támogatott gyógyszernél az átlagos áremelkedés még az egy százalékot sem éri el. A kormány megteremti annak lehetőségét, hogy az év első félévére működjön az a rendszer, amely az egyéni járulékszámla használatával a befizetett társadalombiztosítási járulékok követésére alkalmas, egyúttal mutatja az aktuális befizetési állapotot. A jövedelem nélküliek – a nyugdíjasok, a kiskorúak, a munkanélküliek, az eltartottak – járulékának fedezetére 303 milliárd forint az előirányzat a költségvetésben. (MTI)
Átveszik a mádi zsinagógát
Várhatóan még az első negyedévben átveszi használatba a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzat a zsidó egyházi építészet egyik legszebb hazai barokk kori épületét, a jelenleg a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévő mádi zsinagógát – közölte az önkormányzat szóvivője. Az 1795-ben épült zsinagóga 1945-ig szolgálta a zsidó hitéletet, a holokauszt miatt azonban elnéptelenedett, és az elhagyott javak közé sorolva a magyar állam tulajdonába került. Az évek során az épület romossá vált, majd 1999-ben felmérték állagát és a helyreállítás lehetőségeit. Mád önkormányzata 80 ezer dollárt nyert pályázaton az épület helyreállítására, az összeget hazai tendereken nyert pénzzel kiegészítve megkezdődött a felújítás, amely 2004 nyarára fejeződött be. (MTI)
