Forrás: NOL

Népszabadság * Hírösszefoglalónk * 2005. december 29.

Az Egyesült Államok szankciókat rendelt el hat kínai, két indiai és egy osztrák céggel szemben, amiért azok katonai berendezéseket és technológiákat szállítottak Iránnak.

A washingtoni külügyminisztérium közölte: a büntetőintézkedések december 23-án léptek életbe. Adam Ereli helyettes külügyi szóvivő szerint az amerikai döntés egy 2000-ben elfogadott törvényen alapul. Célja, hogy megakadályozzák Teheránt atom-, biológiai és vegyi fegyver kifejlesztésében. Washington azzal vádolja Iránt, hogy békésnek hirdetett atomprogramja keretében nukleáris fegyvert kíván létrehozni.

A szankciókkal sújtott kínai vállalatok az állami tulajdonban lévő Catic repülőtechnológiai export-import cég, a Norinco rakétagyár, a Zibo Chemet vegyipari cég, a Hongdu Aviation repülőgépgyár, az Ouinon International Economic and Technical Cooperative Ltd. és a Limmt Metallurgy and Minerals bányavállalat. A Sabero Organics és a Sandhya Organics indiai vegyipari cégekre és a Steyr-Mannlicher osztrák fegyvergyárra szintén vonatkoznak az amerikai büntetőintézkedések.

A szankciók értelmében az érintett vállalatok nem kereskedhetnek az amerikai kormánnyal, sem más amerikai cégekkel, és nem kaphatnak engedélyt bizonyos amerikai termékek vásárlására.

Peking élesen elítélte a kínai vállalatok elleni büntetőintézkedéseket. Peking követelte Washingtontól, hogy vonja vissza „önkényes” döntését – jelentette az MTI.

A Reuters hírügynökség azt írja, hogy Kína szerint az USA nem tudja bizonyítani a cégek elleni vádjait, ráadásul a pekingi szabályokat korábban szigorították, nehogy a fegyverexport biztonsági szempontjai sérüljenek, és emiatt üzleti veszteségeket is szenvedjen. Amerika azonban ezt kevesli, és arra hivatkozik, hogy Kína nem is költ eleget erre a biztonságra, ráadásul megfelelően képzett szakemberei sincsenek. Azt már nem a kormány, hanem a befolyásos RAND Corporation nevű szervezet állítja, hogy Peking valójában nem is akarja megakadályozni Teherán erősödését, akár Irán tömegpusztító fegyverekre való képességének kialakulását sem. Washington egyedül Ausztriában tapasztal „komoly és jó szándékot” ezzel kapcsolatban.

A berlini Tagesspiegel szerint Washington „nem zárja ki”, hogy légi csapásokat intézzen Irán ama létesítményei ellen, amelyek tömegpusztító fegyvereket gyárthatnak idővel. Az újság úgy tudja, NATO-körökben már szóba került a lehetőség, amely főleg Törökországot érintené, mint a gépek szóba jöhető felszállási helyszínét. Ám egyelőre az a helyzet, hogy Oroszország és Kína is megvétózna bármilyen konkrét lépést Iránnal szemben, ha ilyesmi az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerülne. Ha Irán tovább fokozza keményen Izrael-ellenes szóhasználatát, és a távvezérlése alatt álló libanoni és palesztinai milíciák még veszélyesebbé válnak, változhat a helyzet. Közben Teherán tovább tárgyal a brit-német-francia trojkával az urándúsító ügyének esetleges rendezéséről, és erre Amerika vonakodva, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség pedig fellélegezve időt is adott neki, legalább január végéig.

|Teherán kész tanulmányozni az iráni urán oroszországi dúsítására vonatkozó moszkvai javaslatot – jelentette ki szerdán Dzsavad Vaidi, az iráni atomdosszié egyik felelőse az Isna diákhírügynökség szerint. „Az új orosz javaslatot tanulmányozzuk, hogy megvilágítsuk gazdasági, műszaki és tudományos vetületeit” – mondta Vaidi, a nemzetbiztonsági főtanács befolyásos tagja. „Az orosz javaslat alapja egy iráni-orosz vegyes vállalat létrehozása orosz földön urániumdúsítás céljából” – tette hozzá. Ez az első eset, hogy egy iráni illetékes elismeri az orosz javaslat létezését. Hamid Reza Aszefi külügyi szóvivő vasárnap azt mondta, hogy országához „még nem érkezett konkrét javaslat” e tárgyban. Az iráni vezetők eddig elutasítottak minden olyan javaslatot, amely megfosztaná Iránt a saját területén való urándúsítástól. (MTI)