Forrás: Erec

Az utóbbi hetek egyik központi témája a zsidóság nemzetiséggé nyilvánítására irányuló népi kezdeményezés. Ha az ügy érdekében összegyűlik ezer támogató aláírás, a kérdés az országgyűlés elé kerülhet. Az aláírásgyűjtő ívet az Országos Választási Bizottság már jóváhagyta, de a testület döntése ellen beadványt adtak be az Alkotmánybírósághoz. Az aláírásgyűjtés így csak a taláros testület jóváhagyását követően indulhat meg.

Az OVB által elfogadott aláírás gyűjtő ív szövege így hangzik:

„A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban kisebbségi törvény) 61. paragrafus 2. bekezdésének értelmében alulírott magyar állampolgárok kijelentjük, hogy a magyarországi zsidó kisebbséghez tartozunk, és a kisebbségi törvényben foglalt feltételeknek megfelelünk. Kérjük a T. Országgyűlést, hogy a kisebbségi törvény 61. paragrafus 1. bekezdésében a népcsoportok felsorolását a zsidó kisebbségi népcsoporttal egészítse ki.”

A Társaság a Magyarországi Zsidó Nemzeti Kisebbségért felhívása

Mi a célunk?

A magyarországi zsidó nemzeti kisebbség közjogi elismertetése. Bátorítjuk világnézetétől függetlenül minden zsidó honfitársunkban a közös nemzeti kisebbséghez tartozás szándékát. Támogatjuk az ehhez kapcsolódó sajátos érdekek megjelenítését a közéletben.

Miért?

Jelenleg Magyarországon – mértékadó szociológiai felmérések szerint – több, mint 100 000 zsidó él. A jelenleg működő összes hazai zsidó szervezet azonban legfeljebb 12-13 000 zsidót tömörít. Még felnő egy-két nemzedék, és a zsidóság zöme teljesen asszimilálódik. Ezzel együtt elvész hagyománya, kultúrája és nyelve. Ezt a folyamatot kívánjuk megállítani a zsidó nemzeti kisebbség bejegyeztetésével, majd pedig szervezeteinek és demokratikus képviseletének kiépítésével.

Kikre számítunk?

Minden öntudatos zsidóra, aki emelt fővel vállalja zsidóságát, azokra, akik egy modern, szekularizált, plurális társadalomban is őrizni kívánják a zsidóság értékeit.

Rabbinikus állásfoglalás

A népi kezdeményezés kapcsán az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség a háláchá, a zsidó jog alapján ismertette álláspontját. A Köves Slomó rabbi és Oberlander Báruch rabbi által jegyzett tanulmányt az alábbiakban foglalják össze a szerzők:

– A magyar zsidóság – magyar.

– A zsidóság nem csak vallás, nem csak nemzet vagy származás. Hiszen az is zsidó, aki nem vallásos és még csak a zsidó kultúrához sem kötődik, és egy nem zsidó is a zsidóság részévé válhat.

– A zsidóság a vallás által született, és leginkább az adhat neki tartós tartalmat.

– Nem szerencsés egy olyan szerveződés, amely a nem-vallásossággal definiálja önmagát,

– de minden olyan kezdeményezés áldásos lehet, amely erősíti az asszimilálódott magyar zsidóság zsidó identitását, a kultúrához, valláshoz való kötődését.

– Egy szervezet sem hiteles képviselője az egész magyar zsidóságnak, hiszen a legtöbb magyar zsidó nem vallja magát sem zsidó vallásúnak sem zsidó nemzetiségűnek.

A MAZSIHISZ ellenzi a kezdeményezést

Feldmájer Péter, a MAZSIHISZ elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a hitközség 1992-ben a parlament akkori elnökének, Szabad Györgynek küldött levelében kifejtette álláspontját, amely azóta sem változott:

„A zsidóság olyan nép, olyan népcsoport, amelyet vallása határoz meg, vallása folytán különböztethető meg egy adott terület lakosságának egyéb csoportjaitól. Nem választható külön a zsidóság népisége vallásától, ezért a Magyarországon élő zsidók többségére sem az etnikai csoport, sem a nemzetiségi meghatározás nem alkalmazható, azt olyan népcsoportnak kell tekinteni, amelyet vallása határoz meg. Ágy tagjai egyrészről a zsidó néphez tartozóknak, másrészről a magyar nemzethez tartozóknak tekintendők”.

Kőbányai János, a Múlt és Jövő főszerkesztője az alábbi nyilatkozatot hozta nyilvánosságra:

Nyilatkozat a magyar zsidóság nemzetiséggé visszaminősítéséről

A leghatározottabban tiltakozunk az ellen, hogy a rendszerváltás alkalmával egyszer már elutasított kísérletet – a zsidóság nemzetiséggé nyilvánítását – bárki ismét szóba hozza. Nemcsak a kétes értékű aláírásgyűjtés és annak elfogadása ellen emeljük fel szavunkat – az ugyanis ellenőrizhetetlen, hogy ki és milyen indíttatásból írja alá -, hanem az álkérdés médiumokban történő erőszakolt sulykolása ellen is.

Az ötlet a holokausztban elpusztított magyar zsidóság emlékének meghamisítása. A magyar zsidóság soha nem szerveződött kisebbségként, vagy nemzetiségként. Történelmi hagyománya és szerepe abban az irányban bontakozott ki, hogy ereje, munkája, kapcsolatrendszere a magyar nemzet és kultúra dominanciáját erősítse – éppen más, Trianont érlelő igényekkel szemben. Nyelve egyértelműen és visszavonhatatlanul magyar. Ezt a történeti irányt a tragikus pusztulás ellenére sem másíthatja meg senki, és nem fordíthatja visszájára. Ez lezárt történet, aminek az emlékét meg kell őrizni, és tanulságait levonni. A nemzetiségi biznisz azonban a szembesítést, a gyászmunkát tereli el olyan végzetesen megosztó irányba, ami a magyar zsidóság teljesítményének még az emlékét is eltörölné. Egyúttal felment a kultúrába szervítés lehetősége és felelőssége alól. Különösen elítélendő egyes médiumok tüsténkedése a rosszul értelmezett liberalizmus nevében. Meggondolatlan „tájékoztatásuk” a nemzeti azonosság még végzetesebb megosztását szolgálja.

Felhívjuk a kormányzat s minden felelős társadalmi szervezet tagjainak figyelmét, vizsgálja meg ki-ki a maga területén: a holokauszt, az egypártrendszer, majd a legutóbbi 15 év milyen anyagi, demográfiai és társadalmi változást idézett elő a zsidóság életében, ami a zsidóság képviseletének az előző rendszerben kialakult rendjét túlhaladottá tette. Kezdeményezzenek sokszínűbb, új demokráciánknak megfelelőbb zsidó képviseletet, amely a zsidósággal kapcsolatos partneri viszonyt magasabb színvonalon, hatékonyabban képes ellátni. Hangsúlyozzuk, hogy ez nem elsősorban állami feladat, hanem a magyar társadalom minden szegmenséé. Azé a modern, most újabb erőpróbája előtt álló magyar társadalomé, amelynek fejlődése az itt élő zsidóság lététől elválaszthatatlan.

A rendszerváltás hajnalán magyarként és zsidóként felléptünk már ilyen visszaminősítés ellen. Ezúttal nemzsidó honfitársainkat is csatlakozásra kérjük, mert ezt az újabb kísérletet a nemzetiséggé nyilvánításra a magyarságról való leválasztásnak, s a mindeddig elmaradt gyászmunka végső elutasításának tekintjük.