Forrás: Népszava

A nemzet lelki megújulásának szükségességéről is beszélt karácsonyi, éjféli miséjén Erdő Péter bíboros, prímás. Az esztergom-budapesti érsekhez hasonlóan a társadalmi próbatételeket emelte ki ünnepi miséjén a magyar református és az evangélikus egyházfő is.

Ragadjuk meg az alkalmat karácsony ünnepén, tanuljunk meg újra segíteni, és emberi szóval szólni mindenkihez a környezetünkben, idősekhez, magányosokhoz, betegekhez, még azokhoz is, akikkel talán egy ideje már nem beszélünk – mondta Erdő Péter bíboros, prímás szombati éjféli miséjén a budapesti Szent István-bazilikában. A katolikus püspöki kar elnöke a nemzet lelki megújulásának szükségességéről is kiemelten szólt: „Nagy szükségünk van arra, hogy az önzés, a jövő iránti érdektelenség, a bizalmatlanság, az élet elfogadásától való félelem helyett megújuljunk hitben és szeretetben” – mondta Erdő Péter.

A karácsonyi gyerek történetéről, Jézus születéséről beszélt karácsonyi igehirdetésében Bölcskei Gusztáv tiszántúli református püspök a debreceni Nagytemplomban. A református egyház zsinatának lelkészi elnöke ismertette a zsinat elnökségének karácsonyi körlevelét, amelyből kiemelte: „az elkövetkező hónapok, évek egyházunk, hitünk, kultúránk, közös jövőnk szempontjából döntő fontosságú időszaknak ígérkeznek. Egyházunk a társadalmi élet összes területén komoly próbatételekkel néz szembe”. A körlevél szerint „gondoskodnunk kell iskoláink, szeretetotthonaink, kórházaink anyagi biztonságáról, az egyházi intézmények állami és társadalmi megbecsültségének növeléséről, egy olyan új finanszírozási rendszerről, amely megteremti egyházunk anyagi függetlenségét minden időben”.

D. Szebik Imre az erkölcsi, világi és egyházi válságkezelés szükségességéről beszélt ünnepi istentiszteletén. Az evangélikus egyház elnök-püspöke szerint „meg kell vallani: krízisben van az ember, (…) krízisben az egyház, (…), de hazánk és egész Európa is. Válságban az egész teremtettség. A globalizáció utolér bennünket, ha mi magunk nem érkezünk el odáig, hogy nemzeti értékeinket sajátunknak valljuk, azokra vigyázunk.” A püspök szerint a kríziskezelés nem olyan könnyű, de lehetséges; „józanul, bölcs belátással, krisztusi mércével.”

A hanuka első gyertyáját Bozóki András kulturális miniszter gyújtotta meg vasárnap a budapesti Nyugati téren. A zsidóság egyik legnagyobb, nyolc napig tartó ünnepének kezdetén a szervezők felolvasták a köztársasági elnök és a kormányfő levelét is. „A hanuka annak a reménynek és évről évre megtapasztalt bizonyosságnak az ünnepe, hogy a fény végül győz a sötétség felett, miként a jó is győzelmet arat a gonosz felett” – írta Sólyom László. „A magyarországi zsidóság nemzetalkotó kisebbség, tagjai a magyar nemzet egyenrangú tagjai. Nem engedjük, hogy zsidó honfitársainkat bárki választani kényszerítse a magyar és a zsidó identitása között. A sokszínűség ugyanis nem egyszerűen megfér egy közösségen belül, hanem erősebbé és gazdagabbá is teszi azt” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.