Forrás: Stop!

A csodák mindenki számára fontosak – interjú Köves Somló ortodox rabbival Időpont: 2005-12-23 09:49:26

Egy időre esik idén a keresztény karácsony és a zsidó hanuka. Köves Slomó ortodox rabbi szerint a csodák mindenki számára fontosak. A két ünnep hangulata lehet, hogy hasonló, tartalma viszont természetesen eltérő. A keresztények Jézus születését ünneplik, a zsidók a szír-görögök leverését és az ezáltal elnyert vallásszabadságot. A rabbi úgy véli, minden társadalomban fontos, hogy ápolják a hagyományokat és megőrizzék azok eredeti szépségét, lényegét.

Köves, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija egy szekularizálódott család sarjaként született 26 évvel ezelőtt. Szüleitől nem kapott vallásos nevelést, éppen csak annyit tudatosítottak benne, hogy őseik zsidók voltak. A fiatalembert foglalkoztatni kezdte a kérdés, vajon honnan is származik valójában. Ágy került kapcsolatba az ősi hittel is, sőt a haszidizmussal is amely annyira megragadta őt, hogy Isten szolgálatát választotta élethivatásának.

– Keresem a zsidókat. Ez a munkám lényege. A tény, hogy Magyarországon körülbelül százezer zsidó él. Köztük igen kevés a vallásos. Szeretném őket megismertetni hagyományainkkal, hogy megismerjék történelmünket, és azon keresztül saját magukat is – mondja a rabbi.

– A polgári időszámítás előtti második században a zsidó államot elfoglalták a szír-görögök. Ezután teljes szellemi elnyomás következett. Megszentségtelenítették a Jeruzsálemi Szentélyt is. A makkabeusok később az elnyomókat leverték. Ezt ünnepli a Hanuka. A Hanuka egyik csodája, hogy egy kis hadsereg győzedelmeskedhetett egy lényegesen nagyobb felett, és ezáltal visszanyerhette a szabad vallásgyakorlatot; a másik, hogy egy napra elegendő mennyiségű olaj nyolc napon keresztül égett a templomban. Nyolc napig tart, amíg az új olaj elkészül, és máshogy nem éghetett volna a menóra – magyarázza Köves Slomó az ünnep eredetét. A hagyományoknak megfelelően Hanuka előtt a zsidók kilencágú menórát állítanak. Nyolc gyertya szól a nyolc nap tiszteletére, ezeket azonban profán célokra tilos használni. A kilencediket viszont szabad, ezt samesz, vagyis szolgagyertyának is nevezik.

A zsidó vallás hagyománya és törvénye szerint a hívők a világ minden táján hanuka-menórát állítanak, hogy a gyertyák által hirdessék a csodát.

Köves Slomó, a Stop! kérdésére, miszerint számára mit jelent Karácsony üzenete elmondta: zsidó rabbi lévén természetesen ilyenkor csak a Hanukát ünnepli. A szeretet kollektív erkölcsi üzenetét viszont kimondottan szépnek tartja. Ha Karácsony előtt kimegy az utcára, maga is látja a vásárok standjait.

– Jó dolognak tartom, ha az emberek megajándékozzák egymást – mondja a rabbi és hozzáteszi: számos olyan érték létezik, amely a polgári világban, a zsidóságban és a Bibliában gyökerezik. Ilyen az élet értéke, a felebaráti szeretet, a tisztességes munka és az egyistenhit – magyarázza Köves.

– Köves örömét fejezi ki, amiért a katolikus egyház zsidósághoz való viszonya az elmúlt évtizedekben jelentős, pozitív változáson ment keresztül. Korábban a katolikusok nem mindig annak fényében tekintettek a zsidókra, hogy a kereszténység alapítója is zsidó volt.

Köves rávilágít: a nem vallásos zsidók sokkal kevesebbet tudnak a zsidó ünnepekről, mint a nem vallásos keresztények a keresztény ünnepekről. A vallásukat már nem gyakorló keresztények még általában megünneplik Karácsonyt és Húsvétot is, igaz lehet hogy nem úgy, mint azt az egyház tanítja. A nem hívő zsidók viszont sok esetben már nem is tudják, milyen ünnepeik vannak. Egy nép fennmaradásához azonban szükség van arra, hogy tagjai tisztában legyenek örökségükkel.

– Nyolc éve szokás Magyarországon, hogy közterületeken is felállítja a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület a hanuka-menórát. Hogy erre már van lehetőség azért is jó, mert így sokkal több emberhez eljuthat Hanuka szellemisége. A központi ünnepséget a Nyugati téren szoktuk tartani, és örömmel vesszük, ha jelenlétükkel közéleti személyiségek, politikai vezetők is megtisztelnek bennünket. Ezzel is kifejezhetjük, hogy nyitottak vagyunk mások felé. Egy ilyen ünnepség után történt egyszer, hogy egy hajléktalan jött oda hozzám és azt mondta, még életében nem bulizott ilyen jót. Ha már ennyit elértünk, sikerekről beszélhetünk. Igaz, hogy ez csak egy csepp a tengerben, de akkor is nagyon fontos.

A Hanuka ünnepségeken szokás a jelenlevőknek olajban sült fánkot osztani. Köves magyarázata szerint ez hasonlít az ajándékozás szokására, mint ahogy a gesztus is, hogy pénzt és ajándékot adnak a gyermekeknek Hanuka nyolc napján.

A rabbi meggyőződése, fontos, hogy a népek közt béke legyen. Sok félreértést feloldhat, ha a különböző kultúrák megismerik egymást.

– Nyolc éve, hogy a Szigetfesztiválon külön sátrunk van. Észrevettem, hogy sok nem zsidó fiatal is szívesen kikérte a rabbik tanácsát. Sokan a férfi-női kapcsolatról kérdeztek bennünket. Egy szkinhed fiúval húsz percen keresztül beszélgettem, majd megjegyezte, „Már csak a nem vallásos zsidókat utálja” – emlékszik vissza egy különös metódusra.

A szituációt Köves Slomó a következőképpen értelmezi:

– Sokan úgy alkotnak valamiről véleményt, hogy azt nem is ismerik. A megismerés lehet a leghatékonyabb fegyver a gyűlölködés ellen.

Kóré Károly