Forrás: NOL„Felbomlott” a visegrádi négyes – Magyarország egyedül is kész a vétóra
Népszabadság * Szőcs László * 2005. december 17.
Átadja a büdzsévitát” Blair az unió következő elnökével, Schüssel osztrák kancellárral. Mellettük Jack Straw külügyminiszterKép: REUTERS – Francois Lenoir Lapzártakor bizonytalan volt az EU-csúcs kimenetele, és négy-öt tagállam – köztük Magyarország – állt teljesen szemben a brit elnökségi javaslattal. A vita már „csak” tíz-tizenötmilliárd euróról, de az összegnél sokkal fontosabb elvekről is szólt.
Jó úton haladunk a megállapodás felé. Mindenki egyezséget akar, és azt hiszem, el is fogjuk érni – mondta tegnap este, a brüsszeli EU-csúcs második napján Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, akinek az Európai Tanács korelnökeként a legnagyobb a tárgyalási tapasztalata a huszonötös körben. Lapzártakor halványan ugyan, de kompromisszum látszott kialakulni két fő kérdésben is.
1. A németek vezetésével több nettó befizető ország hajlandó emelni az eddig példátlanul alacsony befizetési szintet – az EU összjövedelmének (GNI) 1,03 százalékát, a 2007 és 2013 közötti hét évre 849,3 milliárd eurót -, ami eddig a brit javaslatokban szerepelt. Angela Merkel német kancellár – élete első EU-csúcsán – 13,2 milliárdos emelést javasolt, amellyel így a GNI-arányos kiadások 1,045 százalékra növekednének. A főösszeg emelésétől a befizetők közül már csak a fejenkénti legnagyobb teljesítők, a hollandok és a svédek zárkóztak el, de források szerint ők is egyre kevésbé.
Gyurcsány Ferenc kormánytagokkal és szakértőkkel egyeztet Brüsszelben 2. A brit-francia „párharcban” 2014-re körvonalazódott az a dátum, amikor felülvizsgálnák a költségvetés szerkezetét, azaz Londonnak lehetősége adódna az EU-büdzsé legnagyobb szeletét képező agrárkiadások megnyirbálására. Ekkortól épülne le a csak a briteknek járó különleges visszatérítés is. (Ez 2013-ra automatikusan 7,3 milliárd euróra szökik fel, és mindenki, így hazánk is, fizet Londonnak – bár a legnagyobb részben a franciák, akik a „brit csekk” közel egyharmadát állják.)
A GNI-arányosan 1,04 százalék körül körvonalazódó kompromisszum – néhány célzott, az új tagállamoknak szóló extrával – annál is inkább reálisnak tűnt, mivel az újak egysége tegnapra teljesen felbomlott. A balti országok érdekérvényesítő képessége megfigyelők szerint igen alacsony, míg a visegrádi négyek körében világossá vált: a csehek és a szlovákok már nagyjából elégedettek. Ágy a lengyelek és a magyarok maradtak ellenzőként, kiegészülve a ciprusiakkal.
Sajtótájékoztatóján Gyurcsány Ferenc kormányfő érzékeltette: akár egyedül is hajlandó vétózni, ha nem javul a brit javaslat érdemben. Kazimierz Marcinkiewicz lengyel miniszterelnök azt mondta: országának az 1,05 százalék a legutolsó elfogadható szám, de éreztette, hogy azért kész a kompromisszumra.
A nap folyamán többször, újra és újra sor került kétoldalú, illetve csoportos egyeztetésekre. Ebből az olaszok – akiknek a második, némiképp feljavított brit javaslat nem is kínált semmit – látványosan kimaradtak, miközben német-francia-spanyol együttműködés bontakozott ki. A fanyalgó hollandok és svédek mellett e sorok írásakor már csak Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök állt szemben érdemben a brit javaslattal a régi tagállami vezetők közül.
A munkaebédnek titulált lakoma új álláspontok híján csendben, vita nélkül telt el. Az általános megítélés szerint az újabb büdzsékudarc az EU súlyos presztízsveszteségét jelentheti saját közvéleménye és a világpolitika főszereplői előtt is. Ugyanakkor – legalábbis elvben – a 2007-2013-as keretköltségvetést a jövő év végéig is ráér tető alá hozni, még ha késnek is majd a brüszszeli végrehajtási utasítások, vagyis 2007 elejétől a nagy EU-programok is.
Ha ez a határidő sem bizonyul tarthatónak, úgy a legvalószínűbb verzió szerint az Európai Parlament és az EU-tanács készít ideiglenes, évről évre átvihető költségvetést, a jelenleg érvényes összegeket alapul véve. Ezzel az új tagállamok, köztük Magyarország, minden egyes évben – amíg nincs megállapodás a teljes hét évre – csak EU-forrásainak egyharmadát tudná felhasználni a jelenlegi várakozásokhoz képest. Magyarország a felzárkóztatási pénzekből hárommilliárd eurót kap 2004-2006-ra, de még az elfogadhatatlannak ítélt brit javaslat szerint is 22 milliárdot 2007-2013-ra.
Az állam- és kormányfők csak a büdzséegyezség esetén vitatnák meg az egyéb pontokat, amelyek közül kettő tűnik lényegesnek. A tervezet szerint jóváhagynák Macedónia EU-tagjelölti státusát, ám némiképpen körülárkolva azt. A magyarázat: francia követelésre az EU-nak tudomásul kell vennie, hogy a francia és a holland népszavazások után az európai közhangulat nem kedvez a bővítéssel kapcsolatos ígérgetésnek.
A másik – lapzártakor még el nem fogadott, ám külügyi szinten előkészített – javaslat: az EU az októberi informális csúcs után ismét élesen elítéli Mahmud Ahmadinedzsad durva Izrael-ellenes és antiszemita kijelentéseit; az iráni elnök újabban a holokausztot nevezte „zsidó mítosznak”. Az EU továbbá Teherán értésére tervezi adni, hogy türelme nem végtelen az iráni atomprogramról folytatott tárgyalások ügyében, és annak megvizsgálását fontolgatja, milyen szankciókat alkalmazhat.
