Forrás: Népszava

Miután a hidegháború éveiben hihetetlen mennyiségű fegyvert halmoztak fel a nagyhatalmak, egy részüktől most szabadulni igyekeznek. Közéjük tartoznak a vegyi fegyverek, amelyek ha terroristák kezébe kerülnének, elpusztíthatnák velük az egész világot.

Amikor 1915-ben a németek bevetették a vegyi fegyvereket a francia állások ellen Ypresnél, az emberiség először szembesült a reá leselkedő új veszéllyel. A 180 tonna klórgáz 15 ezer francia, algériai és kanadai katona életébe került. Az 1917-ben először alkalmazott mustárgázt az oroszok, a franciák, az olaszok és a japánok a húszas és a harmincas években különböző csatatereken próbálták ki. A második világháborúban azonban a japánokon kívül senki nem mert tömeges bevetésükkel kísérletezni: a válaszcsapás ugyanis fájdalmas és megsemmisítő lett volna.

Az újkori helyi háborúk történetében ott tűnik fel a vegyi fegyver, ahol a támadónak nem kell retorziótól tartania. Vietnamban az amerikaiak, az Irak és Irán közötti háborúban az irakiak alkalmazták, és nagy ritkán feltűnt megszállott szektatagok terrorakcióiban is. Néhány héttel ezelőtt az olasz köztévé hírprogramja vádolta meg az amerikaiakat azzal, hogy Fallúdzsa tavalyi ostromakor vegyi fegyvereket vetettek be.

Manapság egyre nagyobb a félelem attól, hogy előbb-utóbb a terroristák hozzájutnak a vegyi arzenálhoz. Az Interpol nemzetközi rendőrszervezet főtitkára kongatta meg múlt hónapban a vészharangot, amikor kijelentette: „Csak idő kérdése, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet vegyi vagy biológiai fegyverrel támadást hajtson végre több millió ember legyilkolása céljából”. A német külföldi hírszerzés vezetője is úgy foglalt állást, hogy az atom-, biológiai és vegyi eszközök bevetésének veszélye a terrorista szervezetek részéről megnőtt. A félelmeket arra alapozzák, hogy – mint a német hírszerzés állítja -, csak Afganisztánban háromezer al-Kaida tagot képeztek ki biológiai és vegyi hadviselésre. A terroristáknak az elmúlt néhány évben felfedezett laboratóriumai sem hagynak kétséget szándékaik felől.

Nemcsak arról van szó, hogy ma már az internet is eligazítja azokat, akik vegyi fegyvereket akarnak gyártani. Arról is, hogy a Szovjetunió széthullása megkönnyítette azoknak a dolgát, akik tudósok megkörnyékezésével kísérleteznek. És arról is, hogy a szűkös anyagi lehetőségek az orosz hadsereg fegyelmét, az ellenőrzési rendszer szilárdságát is kikezdték. Márpedig Oroszországban hatalmas mennyiségű vegyi fegyver-készletet halmoztak fel, a világon a legnagyobbat: a vegyi fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi szerződés megkötésének időpontjában, 1993-ban 40 000 tonnáról tudtak. (Az Egyesült Államok ekkor 36 ezer tonnás készlettel rendelkezett.) Csak a Kurgán közelében lévő katonai támaszponton 14 raktárban csaknem kétmillió vegyifegyver-lőszert tárolnak. Összesen hét helyen őrzik a veszélyes fegyvereket. Kambarkban bebetonozott hatalmas vasúti tartálykocsikban több mint 6300 tonna harci gázt tartanak.

Moszkva a vegyi fegyverek betiltásáról szóló egyezményben nagyszabású leszerelést vállalt magára. Megtette azt, amire képes volt, az elmúlt években a Leningrádi, a Nyizsnyij Novgorod-i, a Szaratovi, az Amuri és a Csitai megyében, valamint a Zsidó Autonóm megyében nagyméretű vegyi fegyvert megsemmisítő akciók folytak. Egyes lapok már évekkel ezelőtt több száz olyan temetőről tudtak, amelyek a felszámolt, leszerelt fegyvereket rejtik.

Idén ez a munka felgyorsult. Szeptemberben ezer tonna mérgező harci eszközt semmisítettek meg, decemberben pedig végeznek a Gornijban lévő harcigáz- készlettel is. A szovjet korszakból megmaradt 24 vegyi fegyvert gyártó objektum közül hetet már felszámoltak, a nyolcadikra 2007-ben kerül sor, a többit közszükségleti cikkek gyártására állítják át.

Októberben az orosz kormány újabb programot fogadott el a vegyi fegyverek leszereléséről. Az év végén és a jövő év elején két megsemmisítő gyárat helyeznek üzembe, 2007-ben egy újabbat. Négy éven belül Udmurt-földön építenek fel egy ilyen jellegű létesítményt. Máris megkezdték az emberek felkészítését arra, hogyan védhetik ki az épülő üzem elleni esetleges terrortámadást.

A nyugati hatalmak partnerek abban, hogy anyagilag támogassák azokat az akciókat, amelyek az orosz arzenál felszámolását célozzák. Washington dollármilliókat áldozott a scsucsjei bázis megerősítésére, az angolok, a kanadaiak, az olaszok és a svájciak is nagy összegekkel járultak hozzá a közelében lévő megsemmisítő üzem bővítéséhez. Mint hivatalosan bejelentették, 16 ország működik együtt Oroszországgal. Németország is sokat vállal magára.

A vegyifegyverek megsemmisítésében elkötelezett államok novemberi hágai konferenciáján azt a célt tűzték ki, hogy jövőre 175-ről 180-ra növeljék a csatlakozó országok számát, 2007-re pedig minden államot meggyőzzenek az együttműködés fontosságáról. A korábban elfogadott konvenció értelmében Oroszországnak 2007-ig meg kell semmisítenie vegyi fegyver-készleteinek 20 százalékát, 2009-re a 45 százalékát, 2012-re pedig a teljes arzenált. Idén erre a célra a korábbinak a dupláját szánták: 11 milliárd 160 millió rubelt. Jövőre 18 milliárd 287 millió rubel az előirányzat.

Barabás Péter

képalá

Vegyifegyver-megsemmisítő üzem Oroszországban Fotó: Népszava-archív