Forrás: NOL

Felekezetenként változik, mi számít politikai összeférhetetlenségnek

Népszabadság * Czene Gábor * 2005. december 14.

Történelmi egyházak vezetőit fogadta tegnap Sólyom László. A megbeszélésen az egyházi intézmények helyzetéről is szó voltKép: Kovalovszky Dániel Elméletileg valamennyi egyház függetlennek tekinti magát a pártoktól. Az összeférhetetlenségi szabályok azonban – már amennyiben vannak – egyházanként változnak. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének közgyűlése nemrégiben alelnökké választotta Suchman Tamást, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárát, az MSZP parlamenti képviselőjét.

– Sértő és felháborító – Suchman Tamás így minősítette azt a kérdésünket, hogy politikai szerepvállalását nem érzi-e összeférhetetlennek a Mazsihiszben betöltött új tisztségével. Megjegyezte, hogy régóta a keszthelyi hitközség egyik vezetője. Senkinek, így egy politikusnak sem tiltható meg, hogy éljen a lelkiismereti és vallásszabadság biztosította alkotmányos jogaival. Ez a magánéletének a része, amit soha nem kevert össze és nem is fog összekeverni a politikával – hangsúlyozta. A Mazsihisz közgyűlésén „szabályos jelölést kaptam, és szabályos választáson nyertem. Azok, akik összeférhetetlenséget emlegetnek, megkérdőjelezik egy legitim testület demokratikus módon hozott döntését.”

Tegyük hozzá: az egyházak autonómiája azt is jelenti, hogy az állam nem szabhatja meg, milyen politikai tisztséget tölthetnek be az egyházi személyiségek és milyet nem. Ez mindegyik vallási közösségnek a belügye, kívülről legfeljebb azt lehet – és kell – szóvá tenni, ha az adott egyház nem felel meg a saját maga által támasztott követelményeknek. Pillanatnyilag nincs általánosan alkalmazható recept, a pártoktól való függetlenségüket rendre hangsúlyozó egyházak különböző stratégiákat követnek.

A katolikus egyházban például papok és püspökök egyáltalán nem lehetnek parlamenti képviselők. A református zsinat a közelmúltban szigorította az összeférhetetlenségi szabályokat: eddig csak a képviselővé választott lelkészeknek volt kötelező felfüggeszteniük lelkipásztori szolgálatukat, most már azoknak is, akik jelöltséget vállalnak.

Az evangélikusoknál – mondta lapunknak Frenkl Róbert, az egyház országos felügyelője – rugalmas rendszer működik. A politikai szerepre készülő evangélikus lelkészeknek annál a gyülekezetnél kell bejelenteniük szándékukat, ahol megválasztották őket. Ha a gyülekezet nem emel kifogást, akkor nagy valószínűséggel más sem fog. A parlamenti képviselők között jelenleg egy evangélikus lelkész van, a szocialista Donáth László, aki ellátja lelkipásztori teendőit, de az egyháztól ezért nem kap fizetést.

Másik oldalról közelítve a kérdést: a jelek szerint egyik parlamenti párt sem érzi aggályosnak, hogy a soraiban egyházi pozíciót betöltő emberek is felbukkannak. A megállapítás érvényes arra az SZDSZ-re is, amely a leginkább küzd az állam és az egyház szétválasztásáért. A liberális párt parlamenti frakciójában több törvényhozási ciklusban több felekezet képviselője is jelen volt, Raj Tamás főrabbitól kezdve Iványi Gábor metodista lelkészen át a Hit Gyülekezetéhez tartozó Hack Péterig.

Amúgy a legszigorúbb tiltó szabályok sem sokat érnek, ha az egyházak és a pártok csak szavakban függetlenek egymástól. A közélet más színterei rengeteg lehetőséget kínálnak arra, hogy egy párt elkötelezze magát valamelyik egyház iránt, és viszont. Ami össze akar fonódni, az össze is fonódik.