Forrás: Magyar Hírlap

Az európai filmipar hagyományos évzárója az öreg kontinens válasza az Oscarra

Michael Haneke Rejtve című filmje tarolt a hétvégén az Európai Filmdíjak gáláján, Berlinben. Az egykor Felix-díjnak nevezett szobrokat az ezerhatszáz tagot tömörítő Európai Filmakadémia ítélte oda. Sean Connery és Maurice Jarre részesült életműdíjban.

Az európai filmipar hagyományos évzárója az öreg kontinens válasza az Oscarra. Ám az Amerikai Filmakadémia díjától eltérően gyakran kategóriánként hat-hét jelöltet sikerült összehozni. Nem mintha az idei európai filmtermés annyira kiváló lett volna: a legfontosabb kategóriákban szép számban található középszerű, sőt egyenesen félresikerült mozi. Az idei felhozatal alapos ismeretében kijelenthető: súlyos hiba, hogy a nominálásnál tulajdonképpen a csak művészfilmekre utazó, elitista, mondjuk ki: sznob ízlés érvényesül. Ágy csak a közönségdíjnál kerültek szóba olyan kiváló alakítások, mint Charlotte Ramplingé (Lemming) és Judi Denché (Hölgyek levendulában), s a minőségi kommersz filmek közül is sikerült jó néhányat ignorálni. Nagyszerű fesztiválsikerek, mint a Berlinalén befutott Mennyország most csupán forgatókönyvével versenyzett.

A döcögős tavalyi barcelonai gálához képest az idei show viszonylag flottul zajlott le a berlini Treptow Arénában. Alig félmillió eurót sikerült szerezni a rendezvényre, a többit barterügyletekkel állták a szponzorok. A szűk költségvetésre hivatkozva az érkező vendégeknek az akadémia elnökségi tagjai szolgálták fel az ételt – Szabó Istvánt kivéve. A sportcipős-szmokingos Wim Wenders viszont nem átallott szalámit szeletelni, a Berlinale igazgatója, Dieter Kosslick pedig pizzát készített.

Bejött a papírforma, a legtöbb (hét) jelölést begyűjtő Caché (Rejtve), A zongoratanárnő rendezőjeként híressé vált Michael Haneke filmje tarolt. A szervezők okos döntéssel biztosítottak az EFA-gálának globális médiafelületet: az életműdíjat Sean Connerynek ítélték oda. A dolog apró szépséghibája, hogy valószínűleg azért nem játszottak be klipet a filmjeiből, mert James Bond első életre keltője pályafutása alatt alig szerepelt európai mozikban. A kevés kivétel közé tartozik a Zardoz vagy A rózsa neve – ennek rendezője, Jean-Jacques Annaud adta át a díjat a Bahamákon élő skót világsztárnak, aki nem mulasztotta el, hogy ismét a független Skóciáért emelje fel szavát: „Szeretném, ha hazámnak is lenne hangja Európában, de most be kell érniük az én hangommal” – mondta.

Az Arábiai Lawrence dallamai után lépett a színpadra a 82. életévében járó Maurice Jarre, hogy átvegye életműdíját két rendezőtől, akikkel dolgozott korábban: Szabó Istvántól (A napfény íze) és Volker Schlöndorfftól (A bádogdob). Jean-Michel Jarre apukája David Lean filmjeivel szerezte három Oscar-díját (Arábiai Lawrence, Doktor Zsivágó, Út Indiába), s olyan nagyságokkal dolgozott, mint Hitchcock, John Huston vagy Peter Weir. Az est megható pillanata volt Hanna Schygulla német színésznő színpadra lépése, aki egy sanzonnal emlékezett meg az idén hatvan éve született Rainer Werner Fassbinderről, mielőtt átadták a német rendezőről elnevezett díjat. Üres kézzel távozott a cannesi fődíjas L”enfant és az új Wenders-opus, a Kívülről tágasabb. Nem váltotta díjra jelöléseit a Sorstalanság (Pados Gyula, Ennio Morricone) és a rövidfilm kategóriában induló Czakó Ferenc sem. A gálaestet a magyar tévénézők két hét múlva láthatják.

A legfontosabb díjak

Életműdíj: Sean Connery

Európai hozzájárulás a világ filmművészetéhez: Maurice Jarre

Legjobb film: Rejtve (Michael Haneke)

Legjobb rendező: Michael Haneke

Legjobb színésznő: Julia Jentsch

Legjobb színész: Daniel Auteuil

Fassbinder-díj – Legjobb elsőfilmes rendező: Jakob Thuesen

A Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége díja: Rejtély (Michael Haneke)

Közönségdíjak: Orlando Bloom, Julia Jentsch, Marc Rothemund

Kriston László, Berlin