Forrás: NépszavaTíz…, kilenc! Ennyi napja van még a XII. kerületnek, hogy benyújtsa a fennmaradás iránti kérelmét az engedély nélkül épített, heves politikai és ideológiai vitát kiváltó turulmadaras emlékmű megmaradása érdekében. Erre nincs sok esély, ugyanis az emlékműhöz a főváros nem adta támogatását, közgyűlése ellenzi azt. Hónapokig is eltarthat, amíg eldől a szobor sorsa, ám ha meg is jelennek a bontóbrigádok, élőlánc és nyugdíjaskommandó állhatja útját a buldózereknek.
December 13-ig kapott határidőt a XII. kerületi önkormányzat, hogy – legalább utólag – benyújtsa az október végén a Hegyvidéken felállított turulmadaras emlékmű hiányzó engedélyeit. A második világháború 1132 helyi polgári és katonai áldoztai előtt tisztelgő emlékművet és a hozzá tartozó parkot ugyanis szinte valamennyi szakhatósági engedély híján avatta fel Mitnyan György fideszes polgármester. Nem beszélve arról, hogy az emlékmű tetején álló szoboralak – egy turulmadár – megosztotta nemcsak a helybélieket, hanem a politikát is.
Az emlékmű már akkor ellenérzéseket váltott ki, mikor még el sem készült. Októberben kezdődtek a tereprendezési munkák, s a helyi SZDSZ már akkor jelezte: valójában turulmadarat ábrázoló szobor alapozásába fogtak. A liberálisok azért emeltek kifogást az „ősmagyar” szimbólum ellen, mert úgy vélték, az emlékmű a neonácik találkozóhelyévé válhat. Egyetértettek azzal, hogy emléket állítsanak az áldozatoknak, ám vitatták, hogy erre a turul lenne a legmegfelelőbb szimbólum. A turulmadár ugyanis szélsőjobboldali csoportok jelképe volt a világháború idején.
Legalább ennyire fontos momentumra hívta fel akkor a figyelmet a fővárosi közgyűlés kulturális bizottságának elnöke is, aki közölte: az építkezést csak jogsértő módon fejezhetik be. Köztéri emlékművet ugyanis csak a fővárosi közgyűlés hozzájárulásával lehet állítani Budapesten, ilyet pedig nem kapott a városrész. A szoborállítási kérelem ugyan a közgyűlés elé került, de a tesület egyértelműen leszavazta az általa beterjesztett javaslat mindkét változatát. Azt is, amelyik támogatta volna a megvalósítást, s azt is amelyik nem, illetve csak egy másik helyszínen tette volna lehetővé.
Időközben az ügyben vizsgálódni kezdett a Fővárosi Közigazgatási Hivatal is. A hivatalvezető megállapította az építési engedély illetve a fővárosi közgyűlés hozzájárulásának hiányát. Az I. kerület, mint elsőfokú hatóság által kiadott engedély ugyanis nem vonatkozik a szobor kihelyezésére. Forgács Imre ezért fel is szólította az I. kerület jegyzőjét, hogy „ha az önkormányzat mégis elhelyezné a szobrot, az jogszabálysértésnek minősül, amelyre az engedély nélküli építkezés szabályait kell alkalmazni”. Néhány nappal később a főpolgármester is felemelte szavát az építkezés ellen. Demszky Gábor szerint a 21. században turulos emlékművet állítani a magyar világháborús áldozatoknak nem az emlékük ápolását, hanem annak meggyalázását jelenti.
Mindennek ellenére október 23-án Mitnyan György felavatta a 30 millió forintért elkészült parkot és a közepén hat méter magas terméskő talapzaton álló négy és fél méter szárnytávolságú turulmadarat. Kerülve a provokációt, nem vett részt az avatáson az SZDSZ, s ugyanígy döntött a szoborállítás ellen több száz tiltakozó aláírást összegyűjtő MSZP is.
A jogsértésről a polgármester ezután sem kívánt tudomást venni, noha erre saját önkormányzatának jegyzője is felhívta a figyelmét, és emiatt a helyi képviselőtestület szocialista tagjai lemondásra szólították fel. Október végén azonban az I. kerületi építésügyi hatóság határozatban állíptotta meg a jogszabálysértést, s kötelezte a városrészt, hogy pótolja a hiányzó engedélyeket. A határozat november 14-én emelkedett jogerőre, harminc napot adva a kerületnek erre. Mitnyan Györgynek esélye sincs, hogy minden hiányzó dokumentumot beszerezzen a hátralévő néhány napban, ugyanis nem sokkal az avatás után a fővárosi közgyűlés ismét foglalkozott a szobor ügyével, végül a kormánypárti képviselők szavazatával deklarálta: nem járul hozzá a köztéri alkotás fennmaradásához.
Ma az emlékművet éjjel-nappal biztonsági emberek őrzik. A szobor mellett kiállók több fórumon is hangoztatják: minden eszközzel megvédik a turult, ha bárki el akarná távolítani. Pedig ennek fennáll a lehetősége. Miután a XII. kerület nem tudja pótolni a hiányzó engedélyeket, építési hatóságként az I. kerület két dolgot tehet. Szabálysértés miatt kiszab valamekkora összegű bírságot, de kiadja a fennmaradási engedélyt, az emlékmű pedig marad, bár ez a közgyűlési elutasítás után nehezen elképzelhető. Az I. kerület dönthet úgy is, hogy elrendeli a szobor visszabontását, ám ha ez meg is történik, Mitnyan több jogi fórumon is megtámadhatja a határozatot, így sokáig elhúzódhat az ügy.
Nehezítené a bontás végrehajtását az is, hogy a Jobbik közölte: több száz fős élőlánccal és a polgári engedetlenség minden eszközével megvédi a szobrot. A szobrot „nyugdíjas kommandó” figyeli a környező házakból és azonnal riadót fújnak, ha valaki megpróbálja lebontani az engedély nélkül épült emlékművet.
Lengyel Tibor
KERET
Várhatóan a fővárosi közgyűlés dönt a XII. kerületben építési engedély nélkül megvalósult Igazak Falának fennmaradásáról. Mitnyan György októberben avatta fel a II. világháború alatt zsidókat mentőknek emléket állító alkotást. Csakhogy a fal építési engedély illetve a képviselő-testület jóváhagyása nélkül épült. A polgármester csak az avatás után terjesztette elő tervét, a jobboldali többségű képviselő-testület utólag jóvá is hagyta azt, valamint a falra elköltött összeget. A Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője hatósági vizsgálatot indított az ügyben, miközben a kerület fennmaradási engedélyt kért az építményre. Az ügyet a XVI. kerület – mint kijelölt építési hatóság – kezeli. A városrész jegyzője az engedély nélküli építkezés miatt kiszabhat építésügyi bírságot, ám adhat fennmaradási engedélyt az alkotásra. Az ügy kimeneteléről egyelőre nem kívánt találgatásokba bocsátkozni Hőrich Ferenc, a városrész jegyzője. Lapunk érdeklődésére annyit mondott: várhatóan a hét végéig lezárják a vizsgálatot. El kell azonban dönteni, hogy az Igazak Fala műalkotásnak számít-e. Úgy tűnik, a polgármester tudatosan két szakaszban valósítja meg az emlékhelyet: először megépíttette a falat, amely nem számít építészeti elemnek, majd a fal elé kerülő szoborcsoportot tervezi felállítani. A szobrok viszont műalkotásnak számítanak, ezért kihelyezésükhez a fővárosi közgyűlés kulturális bizottságának hozzájárulása szükséges. A testület ha foglalkozik az üggyel, megvizsgálja, lehet-e külön kezelni a falat és a szobrokat, vagy egységbe tartozó köztéri alkotásként műalkotásnak számít-e. Utóbbi a valószínűbb, így viszont már a fővárosi közgyűlés hatáskörébe tartozik az engedélyezés.
