Forrás: Magyar Hírlap

Rasszizmus a focipályákon magyarországon és európában

Itthon van jogi lehetőség a rasszizmus elleni fellépésre,

de még soha nem éltek vele. Kérdés, most másképp lesz-e.

A tavalyi magyar-brazilon is volt igény az antiszemitizmusra. Csiki Károly MLSZ-titkár állítólagos bűne az volt, hogy a magyar-japánról kitiltotta a szélsőséges jelképeket fotó: Hegedűs MártaAz MLSZ elnöksége ma megtárgyalja a szombati, MTK-Újpest labdarúgó-mérkőzés botrányos történéseit, mármint azt, hogy az újpesti szurkolók, híven a hazai drukkerfolklórhoz, mocskos zsidóztak, és azt skandálták, hogy „vár már titeket a gázkamra”. Az ügy meglehetős sajtóvisszhangot kapott, és az önfeledt újpestiek ezúttal fel tudták kelteni a nemzetközi figyelmet is: legalábbis a magyar sportélettel nemigen foglalkozó CNN World Sports című műsora kedd este néhány mondatot szentelt az esetnek. Most pedig tárgyal az MLSZ, vagyis a magyar futball legfőbb irányítói a szurkolói rasszizmussal, antiszemitizmussal foglalkoznak.

Nem először, és biztosan nem utoljára. Még a zsidózást egyáltalán nem toleráló Kádár-rendszerben is fel-felhangzottak nagy néha antiszemita rigmusok a lelátókon, de a rasszizmus a rendőrállam megszűnése után vált igazán aggasztó betegséggé. A kilencvenes évek közepén például a Fradi a Bajnokok Ligájában az Ajax csapatával játszott, s az Üllői úti meccsen a fél stadion huhogott; vagyis lemajmozta az ellenfél színes bőrű játékosait.Még sok viszonylag felvilágosult szurkoló sem értette, hogy miért a nemzetközi felháborodás, mi a baj ezzel az idétlen, „viccelődéssel”.

Európában sem fújtak

még le meccset

Az UEFA is előírja – és erre a szerdán fel is hívta a figyelmet -, hogy rasszista tüntetés esetén a bírónak meg kell állítani a meccset. De erre még nem volt példa nemzetközi kupameccseken. Mint Berzi Sándor MLSZ-főtitkár, az UEFA fegyelmi bizottságának tagja elmondta, a kilencvenes évek közepe óta terjed érezhetően a rasszizmus a stadionokban. Azóta, hogy az unióban lehetővé tették az idegenlégiósok könnyebb leigazolását, tehát egyre több a más kontinensekről érkező, színes bőrű futballista az európai csapatokban, vagyis egyre több a céltábla. A rasszistákat az nem érdekli, ki hogyan tud focizni.

Idegengyűlölő ország,

xenofób drukkerek

A TÁRKI által végzett kutatások szerint 1992 és 1995 között gyorsan növekedett Magyarországon az idegenellenesség mértéke. 1996-ban ez a tendencia megtört, ezután csak lassabban növekedett az idegengyűlölet, amely 1999-ben a lakosság 26 százalékára volt jellemző. 2000-ben volt egy nagy ugrás, a xenofóbok aránya 38 százalék lett. Ők azt vallották, hogy nem engednének be az országba sem menekülőt, sem betelepülőt. Csak a lakosság 5 százaléka mondta azt, hogy minden menekültet befogadna, 57 százalék sem igent, sem nemet nem mondott, hanem azt, hogy megfontolná a kérdést.

Hiába, ezt is tanulni kell. Néhány évvel később, amikor Demján Sándor ligaelnök lett, itthon szokatlan határozottsággal jelentette ki, hogy a futballhuliganizmusnak, s a rasszista mocskolódásnak véget kell vetni, különben a periférián lévő magyar labdarúgás eltűnik a térképről. Hasonlóan vélekedett a Deutsch Tamás vezette sportminisztérium is, még a bajnoki versenykiírásba is belekerült, és azóta is ott van, hogy a játékvezető köteles megállítani, végső esetben pedig beszüntetni egy mérkőzést, ha a közönség – egy része – rasszista uszítással zavarja a játékot. Rasszista uszítás azóta sincs kevesebb, de még egyetlen meccset sem szakítottak félbe holmi kedélyes zsidózás miatt. A bírók inkább nem is vesznek tudomást róla, később legfeljebb azt mondják – mint a szombati meccs játékvezetője, Sápi Csaba is -, hogy nem volt komoly, csak páran kiabáltak. Talán attól tartanak a bírók, hogy akkor szabadulna csak el a pokol, ha a rigmusok miatt tényleg leállítaná a meccset, és később a „sértett” csapat javára írnák az eredményt.

Szóval eltűnünk a térképről. Aggódik is a sporthivatal, az MLSZ-szel és a ligával akarja megtárgyalni a problémát, mert attól tart, hogy a botrányok – pláne, ha ide számítjuk a liga és a szövetség közti háborúskodást – esélytelenné teszik a 2012-es EB-rendezésre beadott pályázatot.

A klubok, általában a Ferencváros, most pedig az Újpest, bocsánatot kérnek, és elhatárolódnak a „szurkolótáborukon belül kisebbségben lévő rendbontóktól”. Akik néha mintha nem is tudnák, hogy mit gagyognak, hiszen például, amint az Újpest közleményében is áll: a klub „legendás hírű elnöke, Aschner Lipót, vagy a Megyeri úti pályát tervező Hajós Alfréd” is zsidó volt.

MH-összeállítás