Forrás: Népszava

A franciaországi lázongások hatására a demográfusok megkongatták a vészharangot: Oroszországnak is szembe kell néznie a bevándorlók számának állandó növekedésével és az ebből eredő konfliktusokkal.

Oroszország már ma is a harmadik helyet foglalja el a világban a migráció nagyságát illetően. Az ország lakosságának 79 százaléka orosz, több mint 115 millióan vannak. Az elmúlt fél évszázadban számuk 5 millióval csökkent, miközben megnőtt a bevándorlók száma. Évente mintegy 300 ezer embert fogadnak be. Kétharmaduk Közép-Ázsiából, leginkább Kazahsztánból érkezik, minden ötödik pedig Ukrajnából.

A legálisan érkezőkön kívül igen sokan vannak, akik illegálisan keresnek munkát az országban. Az Argumenti i Fakti című moszkvai hetilap összeállításából kiderül, hogy a Belügyminisztérium számukat legalább 5 millióra becsüli. E becslések azonban nem mindig esnek közel a valósághoz. Jellemző például, hogy a bevándorló kínaiak számát hol 2 millióban állapítják meg, hol 10 millióról beszélnek. Természetesen a tisztánlátást a kínaiak sem segítik elő, gyakran mongolnak adják ki magukat, mert velük szemben a hatóságok elnézőbbek.

A leginkább kedvelt célpont a Távol-Kelet, Moszkva, s néhány nagy ipari város. Egyedül a fővárosban 15 év alatt több mint duplájára emelkedett a koreaiak száma, háromszorosára az örményeké, grúzoké és az araboké, ötszörösére az azerbajdzsánoké és a moldvánoké, hatszorosára az ingusoké, hétszeresére a csecseneké és tizenkétszeresére a tadzsikoké. Őket is felülmúlják a vietnámiak, akik ma tizennégyszer és a kínaiak, akik harmincötször többen vannak, mint 15 évvel ezelőtt.

Jelentős csökkenés tapasztalható ugyanakkor a baltiak, a lengyelek, a fehéroroszok, a csehek és a zsidók körében. A lap izraeli demográfusokra hivatkozva azt írja, hogy a kivándorlás következtében fél évszázad múlva zsidó ember nem fog élni az orosz fővárosban.

A különböző nemzetiségiekkel való együttélés korábbi pozitív tapasztalatai után meglepő arról olvasni, hogy a Belügyminisztérium 35 ezer bűncselekményt ír évente az illegális bevándorlók számlájára. Különösen a kaukázusontúli köztársaságokból érkezőket vádolják azzal, hogy rátették a kezüket egy sor ágazatra, a tömegközlekedésre, az építőiparra, a lakásgazdálkodásra, a kereskedelemre. Hivatalos adatok szerint 2002-ben három kaukázusontúli köztársaság bevándorlói majdnem 10 milliárd dollárt vittek ki a moszkvai régióból.

A vélemények megoszlanak abban a kérdésben, mennyi hasznot remélhet Oroszország a migrációtól. Kétségtelen, hogy az orosz lakosság csökkenését a bevándorlók valamelyest kompenzálni képesek, nemcsak munkaerőt képeznek azonban, hanem társadalmi problémát is gerjesztenek. Egyes cikkírók Oroszország kultúráját és tradícióit féltik tőlük. Mások arra hivatkoznak, hogy tíz bevándorló közül kilenc a volt Szovjetunió állampolgára volt, s mint ilyen szorosan kötődik az ország kultúrájához és hagyományaihoz.

Az Oroszországban élő bevándorlók még nem vertek gyökeret, ritka az oroszokkal kötött házasság, s a kulturális szokásokat, tradíciókat sem veszik át a helyiektől, inkább a sajátjukat adnák át. Sebezhetők, nem merik kockára tenni sorsukat. Szakemberek ezért sem tartják valósnak a franciaországi események megismétlődésétől való félelmet. Ráadásul Franciaországban a menekültek gyermekei lázadtak fel. Vajon megteszik-e ezt az oroszországiak? Mindenestre sokan vannak: minden hetedik gyerek édesanyja bevándorló.

Abban reménykednek, hogy nem fenyegeti a francia példa Oroszországot. Az optimisták arra hivatkoznak, hogy 15 év óta foglalkoznak a fővárosban a betelepülők gyermekeivel. 81 olyan iskola van itt, ahol orosz nyelven valamelyik nemzeti (azerbajdzsán, grúz, örmény, kínai, indiai, tatár, koreai, litván) kultúra értékeire tanítják a fiatalokat. Az iskolák felében az orosz kultúra is tantárgy. Igaz, egyre több az igénylő, s a korábbi iskolaszám már nem kielégítő. Vannak, akik nem ezekben az iskolákban látják a kiutat, ellenkezőleg, az a véleményük, hogy a bevándorlóknak együtt kell tanulniuk az orosz gyerekekkel. Csakhogy erre a jövevények nem fogékonyak, inkább választják a különállást.

A moszkvai újságírók a problémát elemezve, arra hívják fel a figyelmet, hogy ma Oroszországnak nem a bevándorlók okozzák a legfőbb gondot, s a határ nem köztük és az oroszok között húzódik. Maga az orosz társadalom hasadt ketté: a lakosság szegénységbe süllyedt fele szakadt le a tehetősebbektől. A szakadék sokkal nagyobb, mint a fejlett tőkés országokban. Itt tízszeres-százszoros a különbség szegény és gazdag vagyona között. A társadalmi gondok orvoslását itt kellene kezdeni.

Ami, természetesen, nem jelenti azt, hogy a bevándorlók problémái elől kitérhet Oroszország. Már csak azért sem teheti, mert a moszkvai hetilap szakértőkre hivatkozva arról ír, hogy 2050-re a fővárosban élő oroszok aránya 64 százalékra esik vissza. Erre az időszakra az ukránok aránya 9, a kínaiaké, vietnámiaké és koreaiaké 7 százalékra emelkedik. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy New York és London is új helyzettel találja szembe magát. New Yorkban például megduplázódik az ázsiaiak aránya, az angol fővárosban pedig háromszorosa lesz a mainak az Indiából, Pakisztánból és Bangladesből származók aránya. Lehet, hogy közös a gond?

Barabás Péter

Comments are closed.