Forrás: Stop!

Rehabilitálják a délvidéki vérengzések magyar kárvallottjait Időpont: 2005-11-25 10:26:54

A szerb kormány csütörtökön a parlament elé terjesztette törvénytervezetét, amely rehabilitálná azokat a személyeket, akik az elmúlt hatvan évben politikai üldöztetés áldozatai voltak. A jogszabály elfogadása esetén levethetik magukról a kollektív háborús bűnösség bélyegét a délvidéki 1944-45-ben ártatlanul kivégeztek, illetve vagyonelkobzással sújtva örökre elüldöztek otthonukból.

Milan Parivodic, a törvényt előterjesztő szerbiai külgazdasági tárca vezetője csütörtökön bejelentette, hogy a kormány elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette a politikai üldözöttekről szóló, történelmi jelentőségű jogszabályt, amely „megerősíti a történelmi megbékélést a világban élő szerbek és Szerbia polgárai között, és megveti a jövőbeni erkölcsi egység alapjait”.

„A jogszabállyal azt akarjuk, hogy utólag – és sokak esetében későn – köszönetet mondjunk azoknak az embereknek, akikben volt bátorság és felelősségérzet, hogy felemeljék a hangjukat a kommunista diktatúra, az erőszak és a modern civilizáció alapértékeinek lerombolása ellen” – hangoztatta Parivodic.

A törvénytervezet rehabilitálja azokat a személyeket, akik bírósági döntés nélkül politikai üldöztetés áldozatai voltak 1941. április 6. óta. Az üldöztetés kárvallottjai a belgrádi kerületi bírósághoz nyújthatják be rehabilitálási kérelmüket. A törvény semmisnek nyilvánítja az érintett személyek ellen hozott döntést, illetve annak minden következményét – beleértve a vagyonelkobzás is -, a kérelmezőt pedig felmenti a bűnösség vádja alól – írja a dunatv.hu.

A Délvidéken 1942 január-februárjában a horthysta honvédségi és csendőralakulatok partizánvadász razziáiban közel háromezer ember – jobbára szerb és zsidó – vesztette életét. Két és fél évre rá következett Tito partizánjainak megtorlása, amelyben egyes becslések szerint 20-40 ezer délvidéki magyar vesztette életét.

A Nagybecskerek (Zrenjanin) melletti Csurog (Curug), Zsablya (Zabalj) és Mozsor (Mosorin) megmaradt teljes magyar lakosságát – azokat, akik túlélték a vérengzést – kollektív háborús bűnösnek nyilvánították, kilakoltatták és gyalogmenetben koncentrációs táborba hajtották. A gyűjtőtáborban 6500-an életüket vesztették, közöttük több száz gyerek.

A kivégzett magyarok mindmáig „háborús bűnösök”, de ezt Budapest hatvan éven át nem tette szóvá nemzetközi fórumok előtt. Az Országgyűlés csak néhány hónapja fogadott el határozatot arról, hogy elítéli a délvidéki magyar áldozatokkal szembeni eljárást. Becsey Zsolt, a Fidesz-MPSZ európai parlamenti képviselője a hozzátartozók kérésére szerdán az EP elnökéhez és frakcióvezetőihez intézett levelében kérte a délvidéki magyarok felmentését a kollektív bűnösség terhe alól.

Teleki Júlia, a csurogi túlélőket és a hozzátartozókat képviselő „háborús bűnös” – akinek édesapját ugyancsak kivégezték – az MTI-nek nyilatkozva üdvözölte a törvény beterjesztését a parlament elé. Hozzátette: még jobban örülne annak, ha a hatóságok nyíltan beismernék azt, hogy a három település teljes magyar lakosságát kollektív bűnössé nyilvánították.

Teleki Júlia birtokában van az a hatósági dokumentum, amelyben édesanyját és családját háborús bűnösnek nyilvánították. Megemlítette ugyanakkor, hogy az elkobozott vagyont nem lesz könnyű visszaszerezni, mert nincs olyan dokumentum, amely tanúsítaná a rekvirálást, ráadásul az illetékes önkormányzatnál nincsenek adatok a kivégzettekről sem.

Teleki Júlia mindmáig nem tudta beszerezni a meggyilkolt édesapja halálát bizonyító halotti bizonyítványt, mert 1944 végétől gyakorlatilag nincsenek adatok meghalt magyar férfiakról.

Stop!