Forrás: Stop!

A sírban mindenki egyenlő – titokban temették el Batthyány Lajost Időpont: 2005-11-25 16:23:25

Pénteken tartották a IV. Országos Kegyeleti Konferenciát. Az 1999-ben megalakult Nemzeti Kegyeleti Bizottság által szervezett rendezvényen történészéke, jogászok és a közélet köztiszteletnek örvendő képviselői tartottak előadást.

A konferenciát Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke nyitotta meg, aki megemlékezett az 1956-os események kapcsán kivégzett 300 politikai elitéltről.

Schweitzer József professzor, nyugalmazott főrabbi a zsidóság kegyeleti hagyományairól beszélt. Kiemelte: a zsidóság és kereszténység közös öröksége, a köznapi nyelven Ószövetségként említett Bibliai könyvekben összesen 39-szer szerepel a gyászolni kifejezés, míg az eltemetni 433-szor, a sír pedig 65-ször. Ez jól mutatja, hogy a gyász nem áll távol a vallásos értékektől. Egy bibliai idézet is így szól egy helyen „hívjátok a sirató asszonyokat és zokogjatok együtt”. A rabbi elmondta: a zsidók a holttestet a halál után bebalzsamozták. A szokás vélhetően egyiptomi eredetű.

– A halottat minél előbb el kellett temetni. A szentföldi égöv alatt köztudottan igen meleg az idő, ezért igencsak veszélyes a halottat sokáig eltemetetlenül hagyni – magyarázta a főrabbi.

A régi szabály szerint a munkásnak mindig aznap kell a bérét kifizetni. Ez jelképesen az elhunytakra is vonatkozik. A halottat megmosdatták, ezzel letörölték a halál verejtékét. Aztán fehér gyolcsba tekerték, függetlenül anyagi helyzetétől. Ágy a sírban a bankár és a koldus is egyenlő.

Régen nem voltak kijelölt temetők, a holtakat a mezőkön temették el. A nyughelyeket a sírkövek jelölték. Ágy jelezték azt is, hogy az adott területen nem szabad szántani. A zsidó családoknál az elhunyt helye üresen marad a családi asztalnál.

Katona Tamás történész gróf Batthyány Lajos miniszterelnök kivégzésének borzalmas körülményeit mutatta be.

– Batthyány egyik fontos érdeme, hogy kormányt tudott verbuválni. Egyértelmű, hogy kivégzése több szempontból is igazságtalan volt. A bíró politikai megfontolásból ítélte kötél általi halálra, abból a megfontolásból, hogy a király megkegyelmezhessen neki. A kegyelmi felterjesztés igen meggyőző érvei ellenére sem kerülhette el büntetését.

– Batthyány a gonosztevők halálos ítéletét kapta. A miniszterelnök feleségét kérte meg, szerezzen mérget a patikából. Egyetlen patikus sem volt hajlandó mérget keverni a miniszterelnök számára, ezért a feleség otthona felforgatása után úgy döntött, egy kiskést visz be urának. A siralomházban beszélhettek egymással, és az őrök pillanatnyi figyelmetlenségét kihasználva átadta férjének – mondta a történész.

Batthyány az ágyban fekve a takaró alatt megpróbálta felvágni ereit, de a kés életlennek bizonyult. Ezért nyakába döfte, de nem találta el az ütőeret. Ezt csak másnap reggel vették észre. A börtön orvosa kávét főzetett számára és konyakkal itatta, hogy rendesen magához térjen az addigra már szinte eszméletlen államférfi. Azért gyógyították meg, hogy megölhessék. Először még azon voltak, hogy átvágott nyaka ellenére is bitón végzik ki. Végül levezették a kivégzőhelyiségbe, ahol azzal szembesülhetett Batthyány, hogy nem áll ott az akasztófa. Nagy vérvesztesége miatt teljesen legyengülve megkérte a papot, hadd támaszkodjon rá, nehogy esetlen mozgása láttán azt gondolják hóhérai, hogy fél tőlük. Magyarország első miniszterelnökét három golyóval ölték meg.

Az akkori körülményekre jellemző, hogy a miniszterelnököt is a Rókus kórházba szállították be a hullaházba. Közben előkészítették a temetést. A sírásó szándékosan akkora gödröt ásott, hogy a koporsó ne férjen el benne. Ez csak a szertartáson derült ki. Ekkor az előre megbeszélt módon teátrálisan felelősségre vonták a sír előkészítőit, majd a koporsót elvitték. Az éj leple alatt becsempészték a pesti ferences templomba. A kriptában helyezték el. A táblára a GBL monogramot vésték, de a feliratot befelé fordították. Itt nyugodott Batthyány 1870-ig, az akkor már rendes temetéséig. Mauzóleuma ma Budapesten, a Fiumei úti temetőben található.

Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság titkára és Tóth Vilmos történész Magyarország nemzeti emlékezetének programját mutatta be. Elmondták: az elmúlt években komoly erőfeszítéseket tettek a jelöletlen sírok megjelöléséért, illetve a sírokon a hibásan megjelölt nevek kijavításáért. Előfordult ugyanis, hogy néhány helyen nem az elhunyt nevét tüntették fel.

A Nemzeti Kegyeleti Bizottság egyik feladatának tekinti, hogy elsőként hozzon intézkedéseket, és dolgozzon ki módszereket az emlékezés jegyében az évfordulókra, valamint a nemzeti gyászra. Tervezik a nemzeti sírkert létrehozását. Ez egy olyan virtuális temető lenne, amely nem konkrét temetőhöz köthető, hanem az ország egész területén nyugvó jeles halottak sírjait köti össze.

Kóré Károly