Forrás: Magyar Hírlap

Szóról szóra

„Sajnálom, hogy nem Magyarországnak nyertem olimpiákat.” (Balázs Jolán, Index.hu)

Bizony kevésbé híres emberekkel is megtörtént: a háború utáni „átrendeződések” nyomán magyar állampolgárságuk szinte varázsütésre románná minősült át. Balázs Jolánt már akkor sem engedték át a határon magyarországi édesapjához, amikor a világhírről talán csak álmodozott – később, a földkerekség legjobb magasugróját a bukaresti pártvezetés persze még jobban őrizte. Nagyon megbecsülték a kétszeres olimpiai bajnoknőt, csak éppen nemzeti hovatartozását burkolta mély hallgatás a médiában. Nevét is így írták: Iolanda Balas. Egyébként az élsportolók túlnyomó többségének ez lett sorsa. Az idősebbek talán még emlékeznek az 1972-es foci EB budapesti selejtezőjére: a románok egyenlítő gólját az a bizonyos Satmareanu fejelte, akit eredetileg Szatmárinak hívtak. Magyarországon akkoriban névmagyarosítást egy hírességtől sem követeltek, de saját elhatározásból sokan megtették.

Balázs Jolán aranyérmei kétségtelenül jót tettek volna olimpiai mérlegünknek. A romániai kommunizmus parancsszava ellen azonban nem lehetett apelláta – a magasugró fenomén minden tekintetben odaát vált a nemzeti büszkeség becses alkotóelemévé.

Nagyot fordult a világ. Egyrészt ma már nem tabu az etnikai másság említése. Másrészt amíg a román pártállam annak idején maradéktalanul magáévá tett minden jól megragadható, nemzetközileg elismert értéket, addig a határ innenső oldalán mostanában inkább a kiszorítósdi a nemzetvédelem leggyakrabban használt eszköze. Az egyetlen hazai irodalmi Nobel-díjasról egyesek nyilvánosan levezették, hogy tulajdonképpen vajmi kevés köze van a hazához, hiszen máshol lakik, és egyébként is zsidónak született. Akik a tudományban alkottak nagyot, azokat sem ismerik el maradéktalanul magyaroknak, mert búcsút intettek az itthoni, főként származásuk miatt életveszélyes diktatúrának, és a határon túl hunyták le örökre a szemüket. Hallottam már olyan nemzetvédőt is, aki azért tiltakozott, mert a Magyarországot dicsőítő slágert cigány énekesnővel daloltatták el. Az egykori román sportabszurdumot próbálják ellenkező előjellel meghonosítani – ne engedjük már meg, hogy elkótyavetyéljék értékeinket!

Neumann Ottó

újságíró