Forrás: Népszava

Kertész Imre olvasott fel Nobel-díjas regényéből a Sorstalanságból tegnap a Művészetek Palotájában tartott Befogadó Európa? Látóhatár 2020 című nemzetközi konferencia plenáris ülésén. Huszonhét ország kulturális kormányzata képviseltette magát a ma, José Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke zárszavával véget érő konferencián. A három napos tanácskozás a kultúra szerepét kutatta a mai európai társadalmakban.

Csütörtökön este a parlamentben kezdődött a Befogadó Európa? Látóhatár 2020 című csaknem harminc ország kulturális kormányzatának és művészeinek részvételével zajló nemzetközi konferencia. A tanácskozás résztvevői tegnap délelőtt szekcióüléseken vettek részt a Művészetek Palotájában. Itt elsősorban a kulturális demokratizálódás kérdéseit vitatták meg. Külön ülés foglalkozott azzal, hogy hogyan kezelhetjük azt a kihívást, hogy egyszerre kell kialakítani egy nemzeti és európai „mi” fogalmat. A vita középpontjában az Európai Unió keleti bővítésének folyamatában kialakuló kétféle „mi” konfliktusa állt. Különös tekintettel a két egykori európai fél kulturális együttélésére. A kelet-európai új demokráciák uralkodó elitjei ugyanis nem okvetlenül becsülik nagyra a hazai, vagy európai összefüggésben létező pluralitás és megosztott azonosság eszményeit. Hasonlóképpen, a nyugat-európai régebbi demokráciák értelmisége sem mindig örül annak, hogy keleti partnereik az Európában szükséges pluralitást követelik, miközben ezzel akarva akaratlanul felerősítik a velük kapcsolatos gyanakvásokat. A tegnapi plenáris ülésen Kertész Imre olvasta fel Nobel-díjas regényének, a Sorstalanságnak záró fejezetét. Az ülés előtt nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak a résztvevő országok képviselői. A rendezvényen Bozóki András, a nemzeti kulturális örökség minisztere elmondta, hét napirendi pontot tárgyaltak a meghívott országok minisztereinek informális tanácskozásán. Ezek közül a legfontosabbak voltak, hogy befogadóként viselkedik-e ma Európa, illetve milyen a kultúra szerepe ma Európában. A miniszter elmondta, támogatják azt az elképzelést, miszerint a 2008-as évet az Európai Unió a Kultúrák közötti párbeszéd évének nyilvánítja. Egyetértettek, hogy Európa nem eshet szét kulturálisan elszigetelt területekre. A résztvevők támogatják az UNESCO nyilatkozatát, melyben a nyelvi sokszínűség fennmaradásának szükségessége mellett foglal állást a nemzetközi szervezet. A miniszter szerint fontos megszerezni a fiatal nemzedék támogatását, hiszen a fiatalság jelenti Európa jövőjét. Annak fényében mondom ezt – hangsúlyozta Bozóki András -, hogy Nyugat-Európa szerte erőszakos megmozdulásokra került sor az elmúlt hetekben. Kiemelte, a konferencia külön érdeme, hogy nem csak politikusok, hanem művészek is nagy számban látogatták. Hozzátette: a hagyomány nem szakad meg: Berlin, Párizs, Budapest után jövőre a spanyolországi Granadában folytatják a tanácskozást. Ján Figel, az Európai Bizottság oktatási és kulturális európai biztosa magyarul köszöntötte a sajtótájékoztató résztvevőit. Elmondta, Európa jövője szempontjából a kultúra nem helyettesíthető be semmivel. Mert egy szabad demokratikus integratív Európa csak egy hasonló társadalomra épülhet. Fontos – tette hozzá az európai biztos -, hogy a befogadás jelen legyen a közélet minden területén. Hiszen Európa az Európai Unió mottója, a sokféleségben rejlő egység. Nem a földrajzi és gazdasági tényekben rejlik Európa egysége, hanem eszmei, kulturális szálak fűznek össze bennünket – fejezte be Ján Fígel európai biztos.

A konferencia ma délelőtt a Befogadó Európa ütemterve című plenáris üléssel folytatódik, ahol előadást tart Gérard Mortier, a Párizsi Nemzeti Opera igazgatója. Felszólal Bozóki András, a nemzeti kulturális örökség minisztere és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke tart zárszót. Megjelenik Jeanne Moreau színésznő, Claude Miller rendező is. A délután folyamán tartja a Efah (European Forum for Arts and Heritage) évi közgyűlését.

Népszava-összeállítás