Forrás: HíradóXVI. Benedek magánkihallgatáson fogadta az izraeli államfőt
Izraeli látogatásra hívta meg Móse Kacav elnök XVI. Benedek pápát, aki huszonöt perces magánkihallgatáson fogadta csütörtökön az izraeli államfőt.
A pápa könyvtárában, „szívélyes légkörben” tartott találkozón Kacav elnök hivatalosan is megerősítette Ariel Saron izraeli miniszterelnök meghívását, amelyet még júliusban levélben tolmácsolt a római katolikus egyház fejének. Kacav elmondása szerint a pápa kedvezően fogadta a meghívást, és az izraeli elnök reményének adott hangot, hogy a látogatás már jövőre megvalósulhat.
A nagyításhoz kattintson a képre
XVI. Benedek elődje, a néhai II. János Pál 2000-ben ellátogatott a Szentföldre, a zsidó államba és a palesztin területekre. Jeruzsálemben imádkozott a Siratófalnál, bocsánatot kérve a zsidóüldözésekért.
A Szentszék és Izrael a mostani magánkihallgatással pecsételte meg kibékülését azután, hogy nyáron feszültté vált a viszonyuk, amely komoly próbatétel elé állította a pápai trónt csak nemrégiben elfoglaló XVI. Benedeket. Izrael neheztelését az új pápa egyik júliusi beszéde váltotta ki, amelyben elítélte a terrorizmust, név szerint említve néhány merényletektől szenvedő országot – Egyiptomot, Törökországot, Irakot és Nagy-Britanniát -, Izraelt azonban nem nevezte meg, amit Tel-Avivban a palesztinok iránti vatikáni elfogultság jeleként fogtak fel.
A pápa és az izraeli elnök megbeszéléséről a Vatikán részleteket nem hozott nyilvánosságra. Egy vatikáni szóvivő mindössze annyit közölt, hogy a közel-keleti helyzet, valamint a Szentszék és Izrael kapcsolata került terítékre. A Szentszék megerősítette óhaját az „Izrael állam és Palesztina közötti együttműködésre” – hangzott el a tájékoztatón.
Kacav környezetéből még a találkozó előtt kiszivárgott, hogy az izraeli államfő a két fél közötti jogi és pénzügyi viták elsimítását reméli a megbeszéléstől. A jogi természetű vita lényege, hogy bár a Vatikán 12 éve elismerte Izraelt és hat éve megállapodás született a két fél között a szentföldi katolikus intézmények jogi személyiségéről, az izraeli fél mindmáig nem fogadta el azokat a törvényeket, amelyekre a megállapodás életbe lépéséhez szükség volna. A másik régóta fennálló nézeteltérés a római katolikus egyház kiterjedt izraeli ingatlanjainak adózásával függ össze. További viszály tárgyát képezi a ciszjordániai területen épített izraeli „biztonsági kerítés”, mert annak nyomvonala egyes helyeken az egyház tulajdonát képező földterületen húzódik.
A nagyításhoz kattintson a képre
A magánkihallgatás végén Kacav fényképmásolatokkal ajándékozta meg a római katolikus egyház fejét két mozaikról, amely egy nemrégiben feltárt templomból – feltehetően a legrégebbi szentföldi templomból – származik az észak-izraeli Megiddóból, amely a bibliai Armageddon közelében fekszik. Az épületet a III. században emelték, évtizedekkel azelőtt, hogy I. Constantinus császár engedélyezte a szabad vallásgyakorlást a keresztények számára a Római Birodalomban, ezért a lelet értékes részletekkel szolgálhat a korai egyházfejlődésről. A pápa fényképmásolatot kapott a holt-tengeri tekercsek egy részéről és könyvtára három kötettel gazdagodott Izrael, valamint a zsidó-keresztény történelem tárgyában. A könyvek közül kettő a pápa anyanyelvén, németül íródott.
XVI. Benedek a Vatikán 1965-ben kiadott Nostra Aetate kezdetű dokumentumának aláírt másolatát nyújtotta át Kacavnak. A II. vatikáni zsinaton elfogadott dokumentum elvetette a zsidók folytonos kollektív felelősségének koncepcióját Krisztus haláláért, s új korszakot nyitott a katolikus-zsidó kapcsolatokban.
Kacav látogatásának idejére rendkívüli szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, a Vatikán környékét lezárták és megtisztították a parkoló autóktól a Szent Péter térre vezető sugárutat.
hirado.hu/MTI
