Forrás: Magyar Hírlap

Kiállítás

Magára adó rendezvény manapság olyan művekkel rukkol elő, amelyek addig ismeretlenek voltak a szélesebb nyilvánosság előtt. Ágy tett most az MKB Bank Rt. is ötvenöt éves fennállása alkalmából, másfél évtizedes képzőművészeti gyűjtőmunkáját adekvát helyen – a Kogart ház összes termében – dokumentálja. A látható kincs elnevezéssel mintegy százhúsz kép és plasztika ad ízelítőt az ennél sokkal nagyobb kollekcióból, amely felöleli a 19. és 20. század magyar piktúráját, grafikáját és részben szobrászatát – beleértve a kortársakat is. Az azonos című kísérő katalógus szakértője és bevezető tanulmányának szerzője Horváth György, szerkesztője és a tárlat rendezője pedig Rubovszky Éva.

A földszinten reformkori atmoszférát áraszt az antik bútorok fölött az arisztokrata kúriákból ismert „ősök galériája”, a fordulóban pedig valóságos kisegyüttes fogad Mednyánszky munkáiból, amelyek közül például a Galíciai zsidó a festő három országra szóló vándortárlatán is vendégszerepelt. A bank eleve tartós letétbe adta a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállítására Barabás Egy utazó cigánycsalád Erdélyben című vásznát és Székely Bertalantól a Csónakázó szerelmeseket, amelyek gyűjteményének kezdeteit megalapozták. Bár a Fehér felhők a pénzintézet pesti székházát díszíti, a közelmúltban azt is kölcsönözték az MNG és a frankfurti Schirn Galéria ottani közös Rippl-Rónai-bemutatójára – hogy a nemes célú anyagi befektetések erkölcsi oldalának nemzetközi „kisugárzásait” is érintsük… A mostani kiállításon érdekes párhuzamokra lelhet a figyelmes szemlélő, és egymást kölcsönösen kiegészítő kontrasztokat is felfedezhet magának. Például Donát János ovális biedermeier portréját egy ismeretlen hölgyről Hófehérkének kereszteltem el fodros-bodros főkötőjében és csipkés fátyolruhájában, ő Rippl-Rónai szecessziós Kunffynéjára rímel, aki fekete kalapot és kesztyűt visel. Csók tarkabarka tavaszi virágcsokrára Vaszary őszi gyümölcscsendélete lehet a válasz, míg Ziffer nagybányai parkrészletének napon sütkérező nőalakjai Farkas Régi képén az árnyékba húzódó sötét ruhás párnak mostoha rokonai. Aba-Novák életre szóló cirkuszi variációit éppúgy és éppen akkor, itáliai tanulmányútján kezdte el festeni, mint Patkó a középkori városka, Subiaco mediterrán panorámáját. Ennek sziklaszirten magasló reneszánsz kastélya egyben késői utóda Ligeti Antal Vár a dombtetőn című „ideál-tájának” és még hosszasan folytathatnánk a tallózást…

Rendezői telitalálat, hogy Ziffer Csendélet gipszfejjel és macskával című kompozíciójához mellékelték Ferenczy Béninek a festményen ábrázolt eredeti gipsz büsztjét is a nagybányai mesterről. Legalább ilyen frappáns a harmadik emeleti sarokban, ahogyan Kondor Béla hasogatott szélű, fekete-fehér monotípia önportréja szembenéz Krisztus szenvedő arcának lenyomatával, amely a Veronika kendője című, vegyes technikájú, színes lapján sejlik fel. Önmagában is meglepetést kelt Bálint Endrétől egy szokatlan kivágású Csontváry-ábrázolás 1980 tájáról, amelyen csak a kék szempár világít a bajusz-szakáll egybeolvadó fekete foltja fölött. A közelmúltban elhunyt kortársak után az élőkkel zárva a sort messziről felismerhető Fehér László Fény a vízben elnevezésű jellegzetes képe a fekete-fehér periódusából, átellenben Pajzs László Régi térképén a szakadt pergament rozsdabarna őszi avarrá absztrahálja, míg a multitalentumú Alföldi Róbert humoros Hever-Ő-jének címadása önmagáért beszél.

A látható kincs

Bp. VI., Andrássy út 112.

Megtekinthető november 27-ig

Wagner István