Forrás: Népszava

Tegnaptól láthatja a nagyközönség a Róth Miksa Emlékházban a Historizmustól a szecesszióig című kiállítást, amely a mester 1883-1905 közötti alkotói periódusából származó – eddig jórészt rejtve maradt – mintegy harminc alkotást mutat be. A tárlat helyszínéül szolgáló felújított kiállító termet és a Róth Szalont Hunvald György, Erzsébetváros polgármestere adta át.

A megviselt állapotú Nefelejcs utcai bérházak küzül szépen felújított homlokzatával immár hat éve elütő ház több, mint fél évtizeden át volt Róth Miksa otthona, s egyben munkahelye. Az örökösök 1987-ben kötöttek szerződést a magyar állammmal, melyben felajánlották apjuk teljes hagyatékát, ha múzeum emlékeztet a legkiemelkedőbb magyar üvegművesre. 1999-ben meg is nyílt a mester lakóházában az állandó kiállítás, ahol legjelentősebb művein kívül a lakás egykori berendezéseit is megcsodálhatja a látogató. A VII. kerület példás áldozavállalásával most a földszint is megújult, ahol időszaki kiállításokkal várják a múzeum látogatóit. A napokban, a Historizmustól a szecesszióig címmel nyílt az első tárlat, mely május 9-ig látogatható, délután kettőtől, hat óráig. Fényi Tibor a Róth Miksa Emlékház igazgatója, a kiállítás rendezője büszkén mutatja a szépen restaurált, gipszkartonfalba szerelt üvegablakokat. A rejtett világítás jóvoltából úgy tűnik, mintha a nap hívná életre a színeket. A bemutatott harminc alkotás segítségével végig követhetjük a mester első húsz éves alkotói periódusát. A kiállítás nyitó darabja Róth Miksa első ismert munkájája, az 1883-ban – 18 éves korában – készített Ave Mária. A terem másik végében egy másik korszak stílusjegyeit viselő, tizenhat négyzetméteres, 1905-es datálású, Alpár Ignác villájából származó szecessziós üvegfal áll. A kiállított művek zömét a legtekintélyesebb amerikai és nyugat-európai múzeumok is szívesen kiállítanák. Sőt, mint Fényi Tibor elmeséli, egyik tengerentúli múzeum 100 ezer dollárt ajánlott egyetlen Róth Miksa műért. Igaz a három bájos állatfigurát ábrázó ablak Neumann János gyerekszobáját díszítette egykor. Százezer dollárból épp helyre lehetne hozni az udvaron álló négyszintes műhelyépületetet, mondja az igagató nevetve. Az olvasók megnyugtatására azonban elmondjuk, hogy az egykor a Neumann-villát díszító ablak, a múzeum tulajdona, így természetesen nem eladható. Az egykori műhelybe restaurátorok és kortárs üvegművészek költöznek majd, ha kerül pénz a rekonstrukcóra – mondja Fényi, aki máris a jövőre gondol. De ezek még távoli tervek. A legközelebbi feladat az udvar rendbetétele lesz, ahol koncerteket is lehet majd tartani, illetve kellemes teraszként szolgál a múzem szintén most nyílt gyönyörű kis kávéházának, a Róth Szalonnak. Egyelőre csak bent ülhetünk le Róth Miksa saját tervezésű mozaikkal díszített kandallója elé, egy korabeli kártyasztal mellé. S, ha nem volt elég a két emeletnyi látnivalóból, belelapozhatunk a Fényi Tibor által jegyzett most megjelent könyvbe, melyet ő szerényen csak katalógusnak nevez. Valójában az első összefoglaló tanulmány Róth Miksa életútjáról és családjáról. Fényi kutatásainak jóvoltából kiderült, hogy a Róth család, nem volt német származású, ezt a legendát a zsidótörvények árnyékában kezdte magáról terjeszteni az üvegműves, aki kormányfőtanácsosságig vitte. Ennek köszönhette, hogy származása miatt nem vitték gettóba. 1944-ben természetesen halállal halt meg. A szépen illusztrált munkában a szerző feltárja a Róth dinasztia három generációs történetét. Kiderül, hogy az apa Roth Zsigmond üveges vállalkozóként felelt a Nyugati-páyaudvar vagy az egykori Vámház, a mai Közgazdasági Egyetem épületének üvegezéséért. A fiú – aki egy ékezetnyit magyarosított a nevén – pedig 1885-1939-ig, ameddig zsidótörvények engedték – ontotta műhelyéből a szebbnél szebb üvegablakokat. Ezek díszítték és itt-ott díszítik ma is számos középületet, többek közt a Parlamentet, a Nemzeti Bankot, a legelegánsabb pesti szállodákat, villákat. A múzeum által végzett felmérés szerint jelenteg 250 Róth Miksa ablak van a fővárosba. 1973-ban még csaknem ezer volt. Az egész életmű több ezerre tehető, ám ezek egyelőre csak becslések. Sok a háborúnak esett áldozatul, némelyek a szocializmus ízlésváltozásai és lakásleválasztásainak köszönhetik pusztulásukat. De sok ablaknak a rendszerváltás után kelt lába. Mint épp ebben a házban álló műnek, melyet Ráday Mihály felvételeinek jóvoltából sikerült rekonstruálni. A képen Róth Miksa művészi hitvallását olvashatjuk: „Ars longa, vita brevis” – vagyis az élet rövid, de a művészet örök – amit Róth Miksa munkássága is bizonyít a megújult Nefelejcs utcai Emlékházban.

Hamvay Péter