Forrás: Magyar Hírlap

Kiállítás

Rendkívül érdekes mozzanata a bécsi és a pesti zsidó múzeum kezdetéről szóló, közös kiállításnak az úgynevezett „tisztaszoba” története. Főszereplője, Kaufmann Izidor 1893-tól rendszeres tanulmányutakat tett a Monarchia keleti peremén, hogy onnan merítsen ihletet képeihez. A Magyar Nemzeti Galéria olyan tipikus zsidó életképeket őriz tőle olajban, mint például a Szombat este vagy A rabbi kapuja. Mivel a császárvárosban élt és alkotott haláláig, osztrák árveréseken rendszeresen felbukkannak kisebb-nagyobb alkotásai manapság is. A világ legrégebbi zsidó múzeuma, az 1895-ben alapított bécsi intézmény krónikájában sikertörténetként tartják számon Kaufmann Izidor megbízását egy „tisztaszoba” kialakítására, amely 1899 nyarától 1938-as bezárásáig első számú attrakciónak bizonyult a látogatók körében. Mai szakértők nemcsak a néprajz terén tartják iránymutatónak, hanem a képzőművészet térinstallációs világdivatjának előfutárát is benne látják. A sötét mestergerendáról gyertyacsillár lógott, az asztalon is karos menóra világított, a kandalló és a sublót tetején ónkannák, cseréptálak sorjáztak, a hímzett asztalterítő még a falaknál is fehérebb a korabeli felvételeken. Ezeket Kaufmann Izidor szerezte be, és a múzeum rendelkezésére bocsátotta anélkül, hogy tulajdonjogát valaha is kikötötte volna. Mivel a Gestapo az anschluss után lefoglalta, csupán tucatnyi tárgy maradt az utókorra. A muzeológusok a legelső virtuális terek között tartják számon, eredetijét ma már csak virtuális rekonstrukcióval tudják érzékeltetni.

Magyar Zsidó Múzeum, Budapest

Megtekinthető 2006. január 6-ig

Wagner István