Forrás: Erec

Kanaán, aki alig egy éve, tavaly október óta irányította a szír belügyi tárcát, szerdán irodájában vetett véget önkezével életének a SANA hivatalos szíriai hírügynökség jelentése szerint. A közlemény szerint a délelőtti órákban történt öngyilkosság körülményeit vizsgálják a hatóságok.

Kanaán tábornok évtizedeken keresztül Libanonban tevékenykedett a szíriai katonai erők egyik legmagasabb rangú vezetőjeként, s hosszú ideig a szíriai titkosszolgálat vezetője volt. Titkosszolgálati főnökként egészen 2003-ig hozzá tartoztak a libanoni ügyek is.

A belügyminisztert alig két héttel ezelőtt hallgatták ki azok az ENSZ-megbízottak, akik Rafík al-Haríri volt libanoni miniszterelnök meggyilkolásának hátterét vizsgálták és vizsgálják. Az ENSZ-megbízottak német vezetője, Detlev Mehlis német főállamügyész szeptember végén érkezett Damaszkuszba, hogy a Libanonban működő szíriai titkosszolgálat több vezetőjét is kikérdezze.

A libanoni kormányfő ellen idén februárban elkövetett merénylet megrázta a libanoni politikai életet. A történtek nyomán tömegtüntetések kezdődtek, amelyek alig két héttel később a Szíria-barát libanoni kormány lemondásához vezettek. A gyilkosság után jelentős mértékben növekedett a Szíriára gyakorolt nemzetközi nyomás, hogy vonja ki katonaságát Libanonból, ami meg is történt.

A Haríri-merénylet mögött számos megfigyelő Szíriát vélte felfedezni, Damaszkusz azonban határozottan tagadja bűnrészességét. A vizsgálatok eddig több libanoni tábornok letartóztatását eredményezték – vádat is emeltek ellenük -, s az ENSZ-megbízottak azután kezdtek érdeklődni fokozottan a damaszkuszi szálak iránt, hogy egy szökevény szíriai titkosszolgálati ügynök részletes vallomást tett a Haríri-gyilkosság körülményeiről. A világszervezet megbízottainak október 25-re kell elkészíteniük jelentésüket.

A szíriai biztonsági apparátus egyes tagjai is szerepelnek a Rafík al-Haríri libanoni exkormányfő meggyilkolásának ügyében végzett nemzetközi nyomozás gyanúsítottjai között. Az al-Haját című arab lap közölt szerdán ilyen értesülést, névtelenül nyilatkozó nyugati diplomatákra hivatkozva. Eszerint a február 14-i bejrúti merénylet ügyében folyó nemzetközi nyomozás vezetője, Detlev Mehlis német főállamügyész a szíriai titkosszolgálat egyes tagjait is megnevezi a gyanúsítottak között Kofi Annan ENSZ-főtitkár számára készített jelentésében.

Hivatalosan nem erősítették meg az al-Haját értesülését.

A Newsweek amerikai hírmagazin úgy értesült, hogy Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a Mehlis-jelentéssel összefüggésben, de még annak nyilvánosságra kerülése előtt, máris Szíria diplomáciai elszigetelése mellett foglalt állást több tanácskozáson. Az amerikai kormány nemrégiben befagyasztotta Gázi Kanaán szíriai belügyminiszter amerikai bankszámláit, arra hivatkozva, hogy Kanaán támogatja a terrorizmust.

„Egybehangzó bizonyítékok” vannak a Rafík Haríri volt libanoni kormányfő meggyilkolásában való libanoni és szíriai részvételre – közölte az ENSZ székhelyén Detlev Mehlis német ügyész, a Haríri-gyilkosságot vizsgáló ENSZ-bizottság vezetője.

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter szerint a nemzetek közösségének meg kell találnia a módját, hogy felelősségre vonhassák Szíriát Haríri haláláért.

A Mehlis vezette bizottság közölte: az eddig feltárt tények szerint a teherautóba rejtett pokolgéppel elkövetett merénylet, amely Harírin kívül 20 másik embert ölt meg Bejrútban, „rendkívül szervezett, jelentős forrásokkal és képességekkel rendelkező” csoport műve. A Haríri meggyilkolásával kapcsolatos döntés „nem születhetett meg magas rangú szíriai biztonsági illetékesek jóváhagyása nélkül, és nem lehetett volna megszervezni a libanoni biztonsági szolgálatok vezetőivel való összejátszás nélkül” – fogalmaz a dokumentum, amely szerint egyes szíriai vezetők, közöttük Faruk as-Saraa külügyminiszter „megpróbálták tévútra vezetni a nyomozást”.

A jelentés név szerint említi Ahmed Abdel-Alt, a szíriai hatóságokkal szoros kapcsolatban álló Abhas libanoni muzulmán militáns csoport tagját. Abdel-Al több alkalommal kapcsolatba lépett a robbantás napján a libanoni biztonsági szolgálat vezetőivel, közöttük Fejszal Rasiddal, a bejrúti állami biztonsági szolgálat főnökével is. A jelentés terhelő bizonyítékokat tartalmaz Rusztam Gazali, a merénylet idején Libanonban állomásozó szíriai hírszerzés főnöke és ama négy Szíria-barát libanoni tábornok ellen is, akiket már korábban őrizetbe vettek a Haríri-gyilkossággal összefüggésben.

A jelentés első változata gyanúsítottként említette Aszef Saukatot, a szíriai katonai titkos szolgálat vezetőjét, Bassár el-Aszad elnök sógorát, Szíria második legnagyobb hatalmú emberét, aki állítólag rávette Ahmed Tajszír Abu Adasz ismert szélsőségest, hogy hetekkel az öngyilkos merénylet előtt egy videofelvételen teljes egészében magára vállalja az akciót. A végleges változatból azonban Saukat neve kimaradt és Mehlis arra hivatkozott, hogy őt, valamint Aszad testvérét csupán egy tanú nevezte meg. Megemlíti ellenben, hogy Emile Lahud libanoni elnök a terrorakció előtt néhány perccel – egyelőre ismeretlen tartalmú – telefonbeszélgetést folytatott az egyik gyanúsítottal.

Kofi Annan ENSZ-főtitkár bejelentette: szándékában áll a bizottság mandátumának meghosszabbítása.

Dzsibran Tueini, a libanoni parlament Szíria-ellenes tagja pénteken egy tv-interjúban közölte, hogy az ENSZ-jelentés közzététele után Emile Lahud államfőnek le kellene mondania. A képviselő azt is hozzátette: a szíriai titkosszolgálatok érintettsége azt jeleni, hogy Aszad szíriai elnök adott parancsot a gyilkosságra. Haled Kabbáni libanoni oktatási miniszter úgy vélekedett, hogy a jelentés olyan „szilárd bizonyítékokon alapszik, amelyek nyomán ki lehet deríteni a teljes igazságot.”

A libanoni elnök pénteken szóvivője útján „kategorikusan” tagadta, hogy bármi köze lenne a merénylőkhöz. A szóvivői nyilatkozat az elnök elleni kampány részének nevezte a jelentés Lahud érintettségére vonatkozó pontját és hangsúlyozta: az államfő nem kíván lemondani. Michel Aun, a libanoni keresztény ellenzék vezetője a LBCI libanoni televíziónak úgy nyilatkozott: Lahud távozását politikai konszenzussal, és nem az utca nyomására kell elérni, mert az az országot ismét instabil helyzetbe juttatná.

Részrehajlónak, politikai indíttatásúnak és „az igazságtól távolinak” nevezte a jelentést a szíriai tájékoztatási miniszter. Mahdi Dahlalláh szerint „úgy tűnik, hogy a jelentés egy Szíriának címzett politikai nyilatkozat”, amely „ellentmond a legelemibb nyomozási feltételeknek és módszereknek”. A dokumentumban foglalt „hamis vádaskodások” veszélyesek, és nagy politikai kihatásuk lesz. Nem tárja fel az igazságot, ellenben része egy megtévesztő akciónak, és növeli a feszültséget a térségben – mondta a miniszter az al-Dzsazíra arab hírtévének nyilatkozva és a jelentés tartalmának „tisztázásától” tette függővé, hogy országa a továbbiakban együttműködik-e a nemzetközi vizsgálattal.

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a jelentés közzététele után kijelentette: a nemzetek közösségének meg kell találnia a módját, hogy felelősségre vonhassák Szíriát Haríri haláláért. Rice „mélységesen aggasztónak” nevezte a jelentést, de hangsúlyozta: a BT-nek kell minden leendő akció központjának lennie. John Bolton amerikai ENSZ-nagykövet, aki a BT-tagállamok képviselőivel konzultált, korábban szintén Szíria elleni „súlyos bizonyítékokról” beszélt és ezek között említette meg, hogy Szíria nem működött együtt a nyomozást végző bizottsággal.

Az Európai Bizottság felszólította Szíriát, hogy „teljes mértékben működjön együtt a Haríri-vizsgálattal, ellenkező esetben saját magának árthat”. Benita Ferrero-Waldner, a külkapcsolatok európai biztosának szóvivője „teljes világosságot” sürgetett az ügyben és ehhez minden érintett fél együttműködését szorgalmazta.

Salom szerint a szíriai rendszer megváltozása az egész világ érdekét szolgálná

– A szíriai rendszer megváltozása az egész világ érdekét szolgálná – fejtette ki véleményét Szilvan Salom izraeli külügyminiszter, aki azzal vádolta meg az arab országot, hogy terrorizmusba keveredett.

„Érdekünk, hogy kimondjuk: Szíria nyakig elmerült a terrorizmusban, mégpedig olyanban, amely nem csak Izrael ellen, hanem az Irakban szolgálatot teljesítő koalíciós erők ellen is irányul; épp ezért érdeke az egész világnak, hogy Szíria más, szabad és demokratikusabb állam legyen” – hangoztatta a tárcavezető.

A Jediót Ahronót című izraeli napilap egyik számának első oldalán megjelent értesülésről szólva, miszerint az Egyesült Államok úgy véli, hogy közel van Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjének a vége, Salom úgy vélekedett, hogy Izraelnek érdeke, olyan országgal legyen határos, amely nem támogatja a terrorizmust. „A jövő mondja meg, hogy közeli-e a rendszerváltás, vagy sem. Az viszont kétségtelen, hogy Aszad valami megdöbbentő dolgot ért el: egyesítette Szíria ellen a világ egész közösségét” – fejtegette az izraeli külügyminiszter.

Salom előzőleg – Gázi Kanaán szíriai belügyminiszter halála után – úgy vélte, hogy Damaszkusz részese volt Rafík Haríri volt libanoni kormányfő, befolyásos üzletember meggyilkolásának. Szerinte Kanaán volt az „engesztelő áldozat”. Szerinte ugyanis néhány nappal a Haríri és kísérlete ellen elkövetett merénylet ügyében vizsgálódó ENSZ-bizottság jelentésének közzététele előtt a szíriai vezetés érzi, hogy egyre jobban szorul a hurok a nyaka körül.

A 63 éves Kanaán a hivatalos jelentés szerint önkezével vetett véget az életének. Egyike volt azoknak a szíriai személyiségeknek, akiket a világszervezet megbízottjai nemrégiben kihallgattak. Egyes libanoni sajtóvélemények szerint a belügyminiszter Damaszkusz számára kínos igazságokat tárhatott fel a Detlev Mehlis német főügyész vezette testület előtt, vagy erre készülhetett, és ezért eltették láb alól.