Forrás: Heti Válasz

V. N. V., kultura@hetivalasz.hu

MÉHES GYÖRGY: KOLOZSVÁRI MILLIOMOSOK Ulpius-ház Kiadó, Budapest, 2005. Ára: 2480 Ft.

„Keller Frigyes, a tagbaszakadt, szép szál iparoslegény 1877-ben elindult bajor földről, hogy kitapasztalja a világot. Zsebében lapult a céh valcolókönyve, mely tanúsította: jó erkölcsű, mesterségét ismerő tímárlegény, minden mester bizalommal fogadhatja szolgálatába” – kezdi a Kossuth-díjas író, Méhes György sokszor mesének is beillő történetét. Pedig korántsem pusztán meséről van szó, hiszen a Kolozsvári milliomosok című regény valós eseményeken alapul: a Keller família évtizedeken átívelő históriájában a helyi Renner család történetét dolgozta fel a szerző.

A Kolozsvári milliomosok mostani megjelentetését az Ulpiusház vállalta, és a Méhes Györgyéletműsorozat első darabjának szánta (a könyv öt korábbi kiadást ért meg).

Kellerék története 1877-ben kezdődik, amikor a bajor tímárlegény elindul, hogy szerencsét próbáljon, és ellesse a külföldi mesterek fortélyait. Meg sem áll egészen Szászrégenig, ahol akkoriban csak öt öreg tímár dolgozott – azaz minden a letelepedés mellett szól. Be is fogadják a szász közösségbe, s kisvártatva a szerelem is utoléri a gazdag helyi mészáros lánya, Karolina Wagner személyében. Ekkor lép be életébe a zsidó származású Mandel Soma, a nagy kolozsvári bőrkereskedő cég vezetőjének fia is, akivel életre szóló barátságot köt. Soma unszolására hagyja el Szászrégent, hogy Kolozsvárott próbáljon szerencsét, ahol megalapítja a Keller és Fiai Bőr- és Cipőgyárat.

A dinasztia- és cégalapító Kellert hatvanegy éves korában ragadja el a halál, ám hála hat fiának – akik becsülettel kitanulják apjuk mesterségét akkor is, ha nem feltétlenül a cserzőkád mellett kívánnak megöregedni -, a feleségének, a menyeinek és az üzlettársaknak, van miről mesélnie az írónak.

Miközben pedig a Kellerek mesés gazdagságáról legendák születnek, a családi vállalkozás megsínyli a történelmi változásokat. Szerencséjük éppúgy forgandó, mint Erdély sorsa a századfordulón. És noha a nők elcsábítása, a házasságszédelgés, a kaszinózás, a kártyázás mellett a fiúk az ipari kémkedéstől sem riadnak vissza, mégis körömszakadtukig képesek harcolni a gyárért és a családért – együtt, ám ha kell, egymás ellenében is. Mert hiába a nagyhatalmak közötti ügyes lavírozás, a hatalmas haszon, ha elvész a tisztesség, elvész vele együtt minden. Hiszen a család és a tisztesség többet ér a millióknál is. Talán ez az oka, hogy bár az utolsó oldalakon – 1952-t írunk – Keller Frigyes Gusztáv nevű fiát az időközben Dermaromra keresztelt gyár egyszerű alkalmazottjaként látjuk viszont, mégsem vagyunk szomorúak. Ahogy ő mondja: „Akárhogy vesszük, mégiscsak a mi gyárunk, akkor is, ha elvették tőlünk. Apánk alapította, mi is ott dolgoztunk egész életünkben. Nekünk ott a helyünk. Apánk is ugyanezt tette volna.”

Méhes György olvasmányos, izgalmas történetének hősei magyarok, zsidók, németek és románok. Az erdélyi polgárság, a kincses város tündöklésének, majd bukásának tanúi és áldozatai ők, akik – származás ide, történelmi sebek oda – minden különösebb gond nélkül jól megférnek és megélnek egymás mellett.