Forrás: HíradóRamil Razilo izraeli rab éppen az új börtönudvar területéről takarította el a törmeléket, amikor olyam mozaiklapot fedezett fel, mely az izraeli kutatók szerint a Szentföld legősibb templomának része lehetett
Izraeli rabok találták meg egy olyan templom maradványait, melyek valószínűleg a Közel-Kelet legrégibb ilyen jellegű építményéhez tartoznak. Az észak-izraeli Megiddó városában – a bibliai Armageddon közelében – történt felfedezés a régészek szerint nagyon fontos, mert részleteket fedhet fel a régió korai templomainak fejlődéséről. A kutatók szerint a templom a harmadik században épülhetett, évtizedekkel azelőtt, hogy Konsztantin legalizálta volna a kereszténységet a Bizánci Birodalomban.
Ami a kutatók szerint teljesen biztos, azon tény, hogy Izraelben a most feltárt maradványok a legrégibb templomrészek. Azt sem tartják kizártnak, hogy talán a világon is a legősibb ilyen romoknak számítanak. Ariel Sharon izraeli miniszterelnök is lenyűgözőnek tartja a felfedezést. A vatikáni szakértők szintén üdvözölték az eredményeket.
Pietro Sambi érsek szerint egy ilyen felfedezés még érdekesebbé teheti Izraelt a keresztények számára. Ha bebizonyosodik, hogy a templom és a mozaik a harmadik századból származik, akkor ez lesz az egyik legősibb templom a Közel-Keleten. Razilo, aki kétéves büntetését tölti, azon 50 rab egyike volt, akiket a rendkívül őrzött Megiddo Börtönbe szállítottak, hogy segítsenek megtisztítani a területet az új épületek felhúzása előtt, melyek majd 1200 palesztin rabnak adnak otthont.
Razilo megdöbbent, amikor megtalálta a mozaik szélét. A rabok hónapokon át dolgoztak, hogy megtisztítsák az egész mozaikot, mely, mint kiderült, a templom padlózata. A templomban két mozaik – az egyik halakat ábrázol, melyek a korai kereszténység szimbólumai voltak – meséli el egy római tiszt és egy Aketous nevű nő történetét, aki pénzt adományozott a templom felépítésére.
A harmadik századból fennmaradt edénymaradványok, a feliratokban alkalmazott görög írásmód, a mozaikokon az ősi geometriai minták és a halábrázolás azt jelzi, hogy a templomot a negyedik században már nem használták. A templom elhelyezkedése, nem messze azon ponttól, melyet az Új Testamentum a jó és a rossz közötti utolsó csata helyszíneként ír le, szintén sokat nyom a latban, mivel ekkoriban egy püspök ügyködött ezen a területen.
A leírás, melyből kiderül, hogy Aketous egy asztalt adományozott a templomnak, azt jelzi, hogy az imaház időben megelőzi a bizánci korszakot, amikor is a keresztények asztalok helyett oltárt kezdtek el használni. Az asztal maradványait két mozaik között találták meg. Az épület – melynek nagy része megsemmisült -nem bazilikaszerű stílusban készült, ami szintén a bizánci stílus jellegzetessége volt.
Stephen Pfann bibliakutató szerint a második és harmadik évszázad olyan tradicionális periódus volt, amikor is az emberek még csak keresték vallásos hitüket és az imádat megfelelő módját. A Názáretben és Caperneumban fellelt ikonográfiák és feliratok – azon helyek, ahol Jézus élt – azt mutatják, hogy az emberek oda jártak imádkozni, és legtöbbjük mindezt titokban hajtotta végre.
Ezen időszak az üldöztetés ideje volt, ezért is tartja Pfann meglepőnek, hogy a mozaikon szemmel láthatóan nyíltan utalnak Krisztusra, ami talán oka lehetett annak, hogy a templomot megsemmisítették. Az ásatást folytatják, míg az épület további részei nem kerülnek elő a földből. A kutatók szerint a közelben egy keresztelési hely is megbújik.
Joe Zias antropológus egyelőre megkérdőjelezi a leletek korát, mondván, hogy egyáltalán nincsenek bizonyítékok a negyedik század előtt létező templomokra. Az épületet valószínűleg használták korábban is, de az is valószínű, hogy nem keresztény célokra.
További hírek a tudomány világából!Miért szeplősek a madártojások?Új módszer a 3G kiépítéséreCsillagászati előadások az interneten
hirado.hu/MSNBC
