Forrás: NOLOlvasói levél, 2005. november 2. 00:00
Harminckét éve lakom a tizenkettedik kerületben, ami az elmúlt évtizedben Mitnyan György irányításával szépült és gyarapodott. Elismeréssel adóztam olyan kezdeményezéseinek, mint például a Királyhágó tér koncepciózus kicsinosítása vagy a János-hegyi kilátó rendbehozatala.
Az elmúlt hetekben egyre többet olvashattam az épülő turulemlékmű elleni tiltakozásokról, amit a fővárosi önkormányzat tiltó határozata ellenére, Mitnyan úr elsöprő állhatatosságának eredményeként október 23-án átadtak.
Hiába magyarázták, bizonyították a polgármester úrnak és híveinek, hogy a turulmadár – az előzményektől függetlenül – a Turul Szövetség csaknem negyedszázados antiszemita tevékenysége nyomán az „ordas eszmék” szimbólumává vált.
A polgármester úr szerint a szobor a megbékélést, a második világháború minden elpusztult magyarjának emlékét szolgálja. Ez az érvelés összemossa a „turulos Magyarország” létrehozóinak és kiszolgálóinak s e rosszabbik Magyarország áldozatainak emlékét.
Averzióim miatt nem mentem el a szobor avatására, ahol – a híradások szerint – a „turulos Magyarország” hívei árpád-sávos lobogók alatt ünnepelték „ordas eszméik” visszatérését. Utána azonban lementem megnézni a művet. Elborzasztott a madár aránytalanul nagy csőréből és tekintetéből áradó gonosz agresszivitás, amit tovább hangsúlyoz a madár előtt látható hatalmas és ormótlan kard! Ez az emlékmű így egyáltalán nem a megbékélés, hanem a náci-fasiszta és nyilas „művészetben” nyíltan piedesztálra emelt gonosz indulatok késői megvalósulása.
Ha Mitnyan Györgynek nem ez volt a szándéka, kérem, mielőbb hordassa el ezt a szemetet!
DR. RÉTI GYÖRGY
Budapest
