Forrás: Magyar HírlapA tegnapi istentiszteletre tízezrek akartak bejutni
Több mint hatvan évvel a lebombázása után felszentelték a drezdai Frauenkirchét, amelyet magánadományokból és német állami támogatással építettek újjá.
Most ért véget végérvényesen a világháború – sokan gondolhattak erre tegnap, amikor több mint hatvan évvel a lebombázása után tegnap újra felszentelték Drezdában a Frauenkirchét (Miasszonyunk templomát). A Frauenkirche a templomépítészet minden tekintetben kiemelkedő alkotása, újjáépítésének körülményei pedig a jó értelemben vett individualizmus bizonyítékai.
„Le vagyok nyűgözve” – mondta beszédében Michael kenti herceg. A britek adták talán a külföldi adományozók közül a legtöbb pénzt a 18. század elején tervezett, és évtizedeken át épült, a szakemberek, műértők körében azóta folyamatosan zseniális alkotásnak nevezett luteránus, mégis erősen barokkos templomóriás újjáépítésére. Nem véletlenül; a brit légierő volt ugyanis az, amely 1945 februárjában, amikor már nyilvánvaló volt Hitlerék bukása, szétbombázta Drezdát, és a földig rombolta annak kiemelkedő ékességét, már-már jelképét, a Frauenkirchét.
A következő évtizedekben az NDK háborús mementóként „gondozta” a romokat. 1990-ben, a fordulat évében tucatnyi polgár határozta el, hogy világméretű mozgalmat indít a templom újjáépítésére. Kevesen hittek a sikerben, annál többen vannak most azok, akik csodálatuknak adnak hangot. Horst Köhler államfő szavai szerint „az elmúlt másfél évtized történései ragyogó például szolgálnak arra, hogy az állampolgárok bármire képesek. Az állam nem mindenható, de polgárai azok lehetnek.”
Brit, amerikai, sőt orosz magánszemélyek, bankok, egyesületek siettek az újjáépítés anyagi forrásait előteremteni hivatott alapítvány megsegítésére. (Az alapítványt is a kenti herceg vezette.) A Frauenkirche a világháború utáni végérvényes megbékélés ügyének bizonyult. Bizonyítja ezt, hogy több zsidó szervezet, valamint a nácik által megalázott kényszermunkások egyesületei is az adományozók között voltak. Günter Blobel az orvosi Nobel-dijért 1999-ben kapott csaknem kétmillió eurót teljes egészében a drezdai zsinagóga, illetőleg a Frauenkirche újjáépítésére szánta. Magánpénzből százmillió euró jött össze, harmincmilliót adott hozzá a német állam. Az építkezés építészek, freskófestők, szobrászok százainak adott munkalehetőséget.
A tegnapi istentiszteletre tízezrek akartak bejutni, százak éjszakáztak a templom előtt. Százezer ember nézte végig szabadtéri kivetítőkön a benti ünnepséget, amelyen az egész német politikai, társadalmi élet, valamint külföldi politikusok, művészek, hírességek is képviseltették magukat.
A Frauenkirche – akárcsak a legtöbb németországi protestáns templom – nemcsak istentiszteletek színhelyeként fog szolgálni, hanem – ragyogónak mondott akusztikája miatt – koncertteremként is. Az év végéig fellépnek többek között a New York-i filharmonikusok, Kurt Masur vezénylésével.
Kertész Éva, Berlin
