Forrás: UNO

2005. október 28-29-én Budapesten rendezik meg az American College of Nutrition Európai Tagozata éves konferenciáját. A számos országból érkezett több mint 100 résztvevő több aktuális kérdéssel foglalkozott rangos nemzetközi szakértők előadásai alapján.

Az Amerikai Táplálkozástudományi Társaságot 1959-ben alapították azzal a céllal, hogy a táplálkozástudomány területén tett tudományos erőfeszítéseket bemutassa és népszerűsítse. A társaság mind a mai napig vezető szerepet játszik az amerikai táplálkozástudományi szakemberek képzésében, hivatalos véleményük évről-évre amerikai (és egyéb kontinensen élő) emberek százmillióinak táplálkozási szokásait határozza meg. Az Európai Tagozat 2001 novemberében európai szakemberek kezdeményezésére jött létre. Célja, hogy összefogja az európai egyetemek és kórházak ez irányú tevékenységét, segítse a szakemberek és az információk cseréjét, valamint európai szintű képzési programokkal segítsen. Ez utóbbi egyik kézzelfogható eredménye a 2005 októberében induló, egyéves „Táplálkozástudományi kommunikációs szakember” továbbképzés (Master”s Degree Program in Nutrition Communication). Az Európában egyedülálló képzés a Római Katolikus Egyetem (Catholic University in Rome) és a Kuopio-i Egyetem (University of Kuopio) együttműködésében valósul majd meg. A jelentkezőket arra készítik fel, hogy a tudományos eredményeket oly módon tolmácsolják a kormányzatok és a fogyasztók felé, hogy azok az információkat megértsék, és alkalmazni tudják. A konferencia tudományos programjában több témakör is hangsúlyosan szerepel. A mostani konferencia tematikájának összeállításakor a szervezők nagy hangsúly helyeztek a (leg)fiatalabbakkal kapcsolatos kérdésekre. Egy 6-18 évesek körében Magyaroszágon elvégzett úttörő vizsgálat felhívta figyelmet arra, hogy az elhízott és/vagy a metabolikus szindróma jeleit mutató gyermekek 15 százalékánál májzsírosodás/zsíros májgyulladás (NAFLD – Non Alcoholic Fatty Liver Disease) is jelentkezik. Ez az elsősorban fiúknál előforduló (a férfi előfordulás 3x gyakoribb, mint a női) elváltozás diétával és antioxidáns kezeléssel gyakorlatilag maradéktalanul rendbehozható, azonban fel nem ismerése és elhanyagolása estén akár súlyos májkárosodáshoz is vezethet. Ágy tehát a veszélyeztetettek esetében érdemes a májat ultrahang vizsgálattal is szemügyre venni, és a kapott eredményeket a kezelés összeállításakor figyelembe venni. Egy másik, Bécsben végzett kiscsoportos tudományos vizsgálat során az állati eredetű fehérjék szója proteinnel történő diétás kiváltásának hosszú távú hatásait vizsgálták családi eredetű koleszterin zavarokban szenvedő gyermekek és kamaszok esetében. Az eredmények rámutattak arra, hogy a szója fehérje helyettesítő alkalmazása a diétában olyan további előnyős tulajdonságokkal bír, mint az összkoleszterin-szint és az LDL-koleszterin szint csökkentése. Ennek alapján az állati eredetű fehérje helyettesítése szójával esetükben megfelelőnek tűnik hosszú távú diétás alkalmazásra, és hozzájárulhat a korai szív- és érrendszeri szövődmények megelőzéséhez. Érdekes következtetésre jutottak izraeli kutatók, amikor az elhízás ellen, az otthon végzett munkában vizsgálták a szülők szerepét. Jelenleg a legtöbb gyermekelhízás elleni program során általában a gyereket tekintik a változás fő tényezőjének valamilyen fokú szülői segítség mellett. A vizsgálatban azt kutatták, hogy melyik a leghatékonyabb képzési forma: amikor csak a szülők, amikor szülők és a gyerekek együtt, vagy csak az érintett gyerek vesz részt az edukációs programban. A 100 család bevonásával fél évig tartó vizsgálat végén kiderült, hogy a súlycsökkenés szignifikánsan akkor volt a legnagyobb, amikor csak a szülőket oktatták, és hogy a megengedő szülői magatartás az elért eredmények romlásával jár együtt. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a csak a szülök bevonása és az érintett fiatal kihagyása a direkt beavatkozásból, a megfelelő nevelési metódust hangsúlyozó egészségpromóciós megközelítéssel közösen alkalmazva igen költséghatékony megoldás lehet. Az anyagcsere megváltozása és a daganatos megbetegedések kialakulása közötti kapcsolatokról, illetve az onkológiai kezelésnek a metabolikus rendszerre, illetve a szív- és érrendszeri kockázatokra gyakorolt hatásaival is több előadás foglalkozik. Több mint száz, daganatos betegségére kemoterápiát (cytotoxikus terápia) kapott gyermeknél vizsgálták a lipidprofil alakulását. A kapott eredmények érdekesen alakultak, ugyanis bár a lipidparaméterek összesített, átlagos értékeiben nem volt lényeges eltérés a kontrollcsoporthoz képest, a kórós (határérték feletti) értékek megjelenési aránya viszont 12-27 százalék volt a kontrollcsoportban tapasztalt 2-3 százalékkal ellentétben. Úgy tűnik tehát, hogy a citosztatikus kezelés után érdemes a lipidprofilt megvizsgálni, és ha szükséges, megfelelő diétát és fizikai aktivitást előírni az érintettnek. A másik „irányból” vizsgálva a kérdést egyértelmű, hogy a táplálkozás illetve az anyagcsere alakulása összefüggésbe hozható a daganatos megbetegedések kialakulásával. Epidemológiai vizsgálatok kiemelték, hogy a túlsúlyhoz és az elhízáshoz egyes daganatos megbetegedések kockázatának növekedése kapcsolódik. Tipikusan érintett szövetek és szervek pl.: emlő, vastagbél, prosztata, hasnyálmirigy, máj. Másrészről viszont a most bemutatásra került adatok szerint léteznek olyan anyagok, melyek a táplálkozásba illesztve kifejezett megelőző hatással bírnak. A mostani kongresszuson a carnitine ilyen jellegű alkalmazásáról és biztató eredményeiről esett szó. A rendezvény során külön szimpóziumon foglakoztak az un. policisztás ovárium szindrómával. Bár e betegség teljes (kifejlett) állapotában igen ritka, a petefészekben megjelenő ciszták problémája viszont az egyik leggyakoribb endokrin eredetű probléma, a hölgyek 6-12 százalékát érinti. Már régebb óta tudjuk, hogy kialakulásában – elsősorban fiatal korban – egyértelmű rizikófaktor a túlsúly vagy az elhízás, de a szakemberek most rámutattak arra is, hogy ezt a problémát nem különállóan, hanem egyértelműen az anyagcsere rendellenesség részeként kell vizsgálni és kezelni. Jó hír az érintetteknek, hogy az első eredmények szerint egy – az anyagcsere betegségek más területén már jól ismert és népszerű – hatóanyag fiatal korban (