Forrás: NOLVita a globalizáció „áldozatait” segítő félmilliárd eurós alapról – A költségvetés ügyében nincs előrelépés
Munkatársunktól, 2005. október 28. 00:00
Gyurcsány Ferenc és Tony Blair kézfogása Hampton CourtbanKép: MTI – Koszticsák Szilárd Versenyképesség, társadalmi szolidaritás vagy mindkettő? – erről tartottak tegnap London mellett ötletbörzét a huszonötök állam- és kormányfői.
Európa nem működik. Más – és éppolyan jó – fordításban: Európa nem dolgozik. Ezt hirdette a kötetlen EU-csúcs helyszíne, a London melletti Hampton Court közelében felvonuló maroknyi békés tüntető transzparense. Ezzel az akár Blair-pártinak is nevezhető szlogennel (London közismerten büszke rugalmas munkaerőpiacára, az állástalanok viszonylag alacsony arányára) az EU 19 millió állástalanjára, közvetve pedig 92 millió inaktívjára utaltak.
Hogyan tovább, Európa? Milyen receptet írhat fel magának az „öreg kontinens” (lásd a helyszínt, VIII. Henrik egykori palotáját), a világgazdaság „beteg embere”? Az EU megosztott: a „szabadpiacosokat” (britek, írek, hollandok, észtek) az „óvatosak” (németek, franciák, belgák) csitítgatják. – Addig lehet szó a versenyképesség növeléséről, amíg ez nem vezet szociális dömpinghez, a környezet rombolásáról – figyelmeztet Gerhard Schröder, az uniós búcsúfellépésére érkező, amúgy Berlinben éppen távozó német kancellár.
Ez a megosztottság érvényesült a tegnap napirendre került kevés konkrétum megvitatásakor is. Ilyen az európai bizottsági javaslat, amely szerint évi félmilliárd euróval kellene segíteni a globalizációtól sújtott területek felzárkózását. A húzódozók álláspontját Andrus Arsip észt kormányfő fejtette ki a legvilágosabban: aki végrehajtja a szükséges versenyképességi reformokat, évi tízszázalékos gazdasági növekedést produkálhat, akárcsak ők. Német részről pedig arra intettek, ne vezessen ez az alap újabb befizetésekhez. – Berlin nem vállal többet, mint ami a (júniusban egyébként elbukott) luxemburgi költségvetési tervben szerepelt – mondta Schröder, egyértelművé téve: már a következő német kormány nevében is beszél.
A félmilliárd eurós alap terve annak mintapéldája, hogyan függ össze teljes mértékben Európa gazdasági-szociális modellje (pontosabban a legalább négy – angolszász, német-francia-belga, skandináv, mediterrán – „almodell”), valamint a nettó haszonélvezők (köztük Magyarország) számára olyannyira fontos 2007-2013-as költségvetés. Gyurcsány Ferenc kormányfő rámutatott: az EU-ban gond, hogy csökkennek a közös befizetések, miközben növekszik a taglétszám és a politikai prioritások listája. Magyarország ezért (is) azt javasolja, a tagállami és a közösségi (brüszszeli) politikairányító szint között erősödjék meg a lazább, koordináló szerepkör – és ennek érdekében konkrét javaslatokat is kidolgoz. Gyurcsány szerint ugyanakkor ma még (a szándék és az elkötelezettség ellenére) nem lehet megmondani, megszülethet-e decemberben a büdzsémegállapodás.
EU-politikai szempontból is aktuális lehet az a közös, bécsi magyar-osztrák kormányülés (decemberben, még karácsony előtt), amelyet Gyurcsány és Wolfgang Schüssel osztrák kancellár tegnapi tárgyalásai után jelentettek be. A következő fél évben Bécs látja el az unió soros elnöki tisztét. Sokan tőlük várják majd az igazi cselekvést; a briteket egyre szélesebb körben bírálják, hogy adósak az eredményekkel. Tegnap még a Tony Blairrel jó viszonyban lévő Guy Verhofstadt belga miniszterelnök is megjegyezte: „Négy hónap csend után ideje volt valamit lépni.”
A csúcs egyik fő kérdése volt, megismétlődik-e Blair júniusi látványos szembenállása Jacques Chirackal. Ám a francia államfő – aki szeptemberi kórházi kezelése után először hagyta el országát – békülékeny hangulatban jött.
-A Hampton Court-i csúcs lényegében egyetlen írásos dokumentuma: a huszonötök „a lehető legélesebben” elítélik Mahmud Ahmadinezsad iráni elnök szerdai nyilatkozatát, amely szerint „Izraelt le kell törölni a térképről”. Az EU-vezetők nem tévesztették szem elől, hogy az államfő ezt az öt halálos áldozatot követelő haderai merénylet napján mondta. (Sz. L. L.)
