Forrás: Népszava

Lassan beleérik a tekintélyes középkorú milliárdos szerepébe. De a külseje, tekintete, viselkedése ma is egy nyughatatlan, kíváncsi kamaszfiúé, pedig a világ leggazdagabb embere, a Forbes 400-as toplistáját évek óta vezető Bill Gates ma ötven éves. A Microsoft alapítóját nevezték kölyökzseninek, a kompjuter Mozartjának, rablóvezérnek és a plagizálók császárának egyaránt. A számítógépesek egyszerre bálványozzák, írigylik és gyűlölik, versenytársai alig várják, hogy egyszer végre fölébe kerekedjenek.

Gates 50. születésnapjának előestéjén Izraelbe látogatott, ahol három évre szóló, 1.4 millió dolláros szerződést írt alá az izraeli technológiai fejlesztés elősegítéséről. A Microsoftnak 400 alkalmazottja van Izraelben, de haifai kutatóközpontjukat nem nagyon reklámozzák, nehogy célponttá váljon. A szoftverpápa bemutatta cége új fejlesztéseit, a Microsoft Vista operációs rendszert és a Sony PlayStationjének kihívást jelentő új játékkonzolt, az Xbox360-at. Gates szívesen tart efféle demonstrációkat, noha sokszor megesik, hogy az általa bemutatott eszközök lefagynak, nem működnek, éppen csődöt mondanak. A Microsoft Windows operációs rendszerének tökéletlenségéről a hozzáértők dühödt tirádákat zengenek. Csakhát a számítógépek jórészén jelenleg és még jó ideig ez fut. Idén egyébként nem csupán az alapító, hanem a cég is születésnapot ünnepelt: Gates és barátja harminc éve, 1975-ben hozta létre az azóta világbirodalommá növekedett Microsoftot.

Ügyes programozó volt Bill Gates a maga idejében, de zsenialitása inkább abban állt, hogy mások programjaiban meglátta a nagy üzleti lehetőséget, s azt a legkíméletlenebbül ki is használta. Már régóta nem ír programokat, de állítólag még mindig nagyon szeretne. A Microsoft főnöke 1955. október 28-án, Seattle-ben született, s 13 éves korában kezdett el a számítógépekkel ismerkedni a Lakeside középiskolában. Ott találkozott egy másik megszállottal, Paul Allennel, akivel együtt írták első programjaikat, Gates 17 éves korában keresett először pénzt egy munkájával: 4200 dollárért eladta az iskolai órarend összállítására képes programját. A milliárdos nemrégiben beszédet mondott régi iskolájában, s utólag igazat adott szüleinek, hogy ebbe a szigorú, sokat követelő, rendre nevelő magániskolába íratták. Megemlékezett arról is, hogy egy lány, akivel együtt szerepelt az iskolai színjátszókörben, visszautasította meghívását az érettségi bálra. „Csak mostanában sikerült kihevernem a csalódást” – tudatta Gates egykori kikosarazójával, aki jelen volt a rendezvényen. Arról nem szól a fáma, hogy a hölgy mennyire bánhatja, hogy elutasította a különc ifjú kompjuterzseni közeledését.

Ma már minden fiatalt a tanulás fontosságára int a milliárdos, akiről köztudomású, hogy diákként csak azokat a tárgyakat volt hajlandó tanulni, amelyek érdekelték, majd alig 19 évesen hátat fordított a világ egyik legjobb egyetemének, a Harvardnak, s belevetette magát a kíméletlen számítógépes versenyfutásba. A Gates-Allen páros gyors, szemfüles, erőszakos volt, s nem riadt vissza némi blöfföléstől sem. Amikor a MITS cég 1975-ben bemutatta az Altair 8080-at, a két jóbarát látatlanban leszerződött, hogy leszállítja az ős-PC operációs rendszerét, csakhogy előbb meg kellett írniuk. A Basic programnyelvet adaptálták a gépre, ez volt a Microsoft első jó üzlete.

Gatesnek a szobányi kompjuterek, lyukkártyák és gépidők korában már szent meggyőződése volt, hogy egyszer minden háztartásban ott lesz az íróasztalon egy saját használatra szolgáló mikroszámítógép, s a Microsoft programjaira mindig lesz kereslet. Amilyen mániákusan hitt Gates a microchipek megjelenésekor a személyi számítógépek elterjedésében, ugyanolyan megszállottan érvel ma a digitalizálás mellett. Az új digitális berendezésekhez, a multimédiás platformokhoz is a Microsoft szeretné kínálni a nélkülözhetetlen szoftvereket.

Gatesék mindig másoknál előbb felismerték a nagy lehetőséget. Egy kis seattle-i cégtől megvásárolták az O-DOS programot, s annak módosított változatát, a ma már történelminek számító MS-DOS-t ők adták el az IBM-nek, amikor a számítógépes óriás operációs rendszert keresett új személyi számítógépéhez. Sokan nem tudják megbocsátani Gatesnek, hogy „lenyúlta” az Apple nagy ötletét, s 1990-ben piacra dobta a Macintosh rendszeréhez nagyon hasonló Microsoft Windows 3.0-t. Míg az Apple féltékenyen őrizte a számítógépeket laikusok számára is könnyen használhatóvá tévő Macintosht, a Microsoftnak mindegy volt, hogy eredeti vagy klón PC-kre telepítik-e fel a Windowst. Ágy esett, hogy az ő verziójuk tarolta le és uralja a piacokat világszerte. Bill Gates 31 évesen már milliárdos volt, s mire elérte a negyedik ikszet, mintegy ötven milliárd dollárra becsülték a vagyonát, s ő lett a világ leggazdagabb embere. A cég alkalmazottai jórészt részvényesek is, közülük sokan szintén vagyont szereztek, a számítógépes buborék a kilencvenes években egyre növekedett. A Microsoft túlhatalmát az amerikai szövetségi kormány, s az Európai Unió is erőteljesen igyekezett korlátozni, a cég ellen több trösztellenes eljárás is indult, azzal vádolva a szoftveróriást, hogy tudatosan akadályozza a piaci versenyt. Gatesnek sikerült elkerülnie, hogy kötelezzék a cég feldarabolására. A milliárdos legnagyobb tévedésének azt tartják, hogy nem ismerte fel az internetben rejlő lehetőségeket, a számítógépes versenytársak – mindenekelőtt a Google – a Microsoft nyakában lihegnek.

Bill Gates sokáig hallani sem akart a házasságról, mindig is munkamániás volt, beosztottjait éjszakai telefonokkal és e-mailekkel bombázta, s a vállalat gyarapítása mellett fő legszívesebben luxusautókkal száguldozott. A Microsoft főnöke 1987-ben egy manhattani vállalati összejövetelen ismerte meg későbbi feleségét, Melinda Frenchet, 1994-ben házasodtak össze, három gyerekük született: Jennifer Katharine 1996-ban, Rory John 1999-ben, és Phoebe Adele 2002-ben. A család kedvéért épült meg 1996-ban – mintegy 40 millió dollárért – Gates-ék álomotthona a Washington állambeli Medinában. A hatalmas tóparti ház visszafogottan símul bele a természetbe, de méretei hivalkodóak, Gates-ék ebédlőjében száz vendéget tudnak leültetni, a mélygarázsban egész autóflotta számára van hely, úszómedencéje másutt városi strandnak is megtenné. A milliárdos könyvtárában rendkívüli könyvritkaságok találhatók, hobbijaként az olvasás mellett a bridzset, a teniszt és a golfot sorolják fel.

Gates és a felesége az utóbbi években rengeteget dolgozott azért, hogy a Microsoft könyörtelen törtetésérőlről, arroganciájáról kialakult negatív képen változtasson. A 27 milliárd dolláros alaptőkével rendelkező Bill és Melinda Gates Alapítvány, a világ legnagyobb jótékonysági szervezete néhány év alatt több mint hétmilliárd dolllárt költött immunizációs programokra, az aids-elleni küzdelemre, különféle emberbaráti célokra. Gates a jótékonykodást is a maga módján végzi, kiszámítja, hogyan lehet egy adott összegből a legtöbb embernek, a leghatékonyabban segíteni. A milliárdost tevékenységéért, nem utolsósorban humanitárius munkájáért idén tavasszal lovaggá ütötte a brit uralkodó.

Elekes Éva

Comments are closed.