Forrás: Magyar Rádió

Tegnap a Terror Háza Múzeumban nemzetközi konferenciát tartottak Arthur Koestlerről.

Születtem Magyarországon, nevelkedtem Ausztriában. Életem formáló éveit Franciaországban töltöttem, majd brit állampolgárrá vedlettem – írja magáról Arthur Koestler, aki 1905-ben született magyar zsidó családban. Az első magyarországi nemzetközi konferenciát azért rendezték a Terror Háza Múzeumban, mert, mint Schmidt Mária igazgató elmondta, kezdetben csak hazugságokat és később is csak féligazságokat hallhattunk Koestlerről. Az első előadó a Columbia Egyetem professzora, Michael Scemmel volt, aki most fejezte be Koestler első hivatalos életrajzát.

Most a világhírű regény, a „Sötétség délben” önéletrajzi vonatkozásairól beszélt. Sárközi Mátyás író, aki 1956 decembere óta Londonban él, előadásában vázolta, hogy milyen hatással volt a sztálini koncepciós pereket leleplező regény a kommunista mozgalomra. Amíg a „Sötétség délben” 1946-ban Franciaországban még a választások eredményét is befolyásolta, hiába próbálta lejáratni Koestler személyét a párt, Moszkva soha nem bocsátotta meg Koestlernek a szembefordulást.

Magyarországon is csak a rendszerváltás után jelenhetett meg a regény magyarul az Európa Kiadónál. Dalos György Bécsben élő neves ellenzéki, akit 1968-ban az úgynevezett maoista perben elítéltek, a Sötétség délben szamizdatban megjelent első magyar fordításáról szólt, amit 1976-ban Lukin Gábor egyetemista készített el, és Petri György, a költő lektorált.

Koestler regényéről 1945-ben írt elismerő kritikát George Orwell, aki néhány évvel később megjelentette szintén világhírű, 1984 című utópiáját. Illyés Gyula feltehetően franciául olvasta annak idején a „Sötétség délben”-t, és rá egy évre írta az „Egy mondat a zsarnokságról” című versét.

Nagy Katalin