A magyar fegyverexport a nyakunkon maradt stukkerek elpasszolását jelenti
Tóth Adorján 2005. október 25. 14:24
A fegyverexportot tiltó nemzetközi egyezményeket könnyű kijátszani, de e tekintetben Magyarország „eminensnek” számít. A magyarországi exportot leginkább a rajtunk maradt, elavult készletek értékesítése alkotja, és összege a félmillió dollárt sem éri el.
2003-ban három nemzetközi szervezet harcot indított a globális fegyverkereskedelem szabályozatlansága ellen. Az Oxfam, az Amnesty International és az IANSA (Nemzetközi Fellépés a Lőfegyverek Ellen) mintegy 60 országban – köztük Magyarországon – folytatott, „Control Arms” nevű kampánya figyelmeztet: milliók halálát okozzák a fegyverkereskedelem nemzetközi szabályozatlansága miatt elnyomó hatalmak kezébe, háborús övezetekbe jutó kézifegyverek.
A kampány eredményeképpen az Európai Unió – fennállása óta először – a kezdeményezés mögé állt. Az Unió Külügyi Tanácsának luxemburgi találkozóján a tagállamok külügyminiszterei felhívást intéztek a tagállamokhoz, hogy támogassák az ügyet.
Nagy üzlet
Rossz kezekbe kerülnek A kezdeményezés Nagy Britanniától származik. Tony Blair választási kampányában – mint az EU akkor még leendő soros elnöke – a globális konfliktusok iránt is nagy érzékenységet mutatott. Az afrikai országok szegénysége, a terrorizmus és a globális felmelegedés elleni harc mellett a fegyverexport korlátozásásának ügyét is zászlajára tűzte. Kétséges ugyanakkor, hogy a világ egyik legnagyobb fegyverkereskedőjének számító Nagy Britannia mennyire érdekelt a jelentős adóbevételt jelentő brit fegyvergyártó cégek korlátozásában.
Egy névtelenséget kérő biztonságpolitikai szakértő szerint az akció hatására semmi sem fog változni. Az üzlet felülír minden, a fegyverkereskedelmet korlátozó kezdeményezést. A Hírszerző által megkérdezett szakértő egyébként Magyarországot „eminens”-ként jellemezte az embargók betartásában.
Semmibe vett szerződések
A fegyverkereskedelem terén a legnagyobb problémát a lőfegyverek és kézifegyverek kereskedelme jelenti: felmérések szerint az engedély nélkül használatban lévő fegyverek száma 600 ezer körül van. Ezért a kereskedelmi szerződéseket be nem tartó államok a felelősek.
Nemzetközi egyezmények ma is vannak, ezeket leginkább az ENSZ és a NATO hozta tető alá. Ezek alapján tiltólistára kerülnek azon államok, amelyekben elnyomó hatalom uralkodik, vagy háborús helyzet áll fenn. Ezek az egyezmények ugyanakkor mit sem érnek, mivel aki csak tudja, kihasználja a kereskedelem szabályozásában nyíló kiskapukat.
A megkérdezett szakértők szerint nemcsak az ENSZ-ben főszerepet kapó nagyhatalmak (az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagja: Franciaország, Oroszország, Kína, az Egyesült Királyság és az USA együttesen a világ hagyományos fegyverexportjának 88 százalékát bonyolítják),
de a kisebb államok, a közép-európai országok felől is folyamatosan áramlik ki fegyver az úgynevezett „érzékeny” régiókba.
Nem vagyunk tényező
Ami rajtunk maradt Gazdag Ferenc külpolitikai szakértő lapunknak elmondta: Magyarország a Varsói Szerződés idején az elektrotechnikai műszerek gyártásában vett intenzíven részt, a fegyvergyártásban elhanyagolható szerepet játszottunk. Épp ezért a fegyvergyártás leépülése a rendszerváltás után Magyarországon nem járt nagy arányú elbocsátásokkal.
Ezt megerősítette a gazdasági tárcához tartozó, a lőfegyverek exportjával foglalkozó Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) is. Vezér Zoltán, az MKEH főigazgató-helyettese elmondta: miután az elmúlt években a legnagyobb kézifegyver előállító cégünk, a FÉG-ARMY Kft. termelése pénzügyi okok miatt akadozott, a többi nagy gyártó pedig már a rendszerváltást követően rövid idő alatt tönkrement vagy átalakult, a magyar kézilőfegyver-export értékének közel a felét a magyar fegyveres erők feleslegessé vált készleteinek értékesítése, valamint a vadász- és fegyverboltok által felvásárolt használt önvédelmi lőfegyverek adták.
Panama és Salavador a célországok között
A nemzetközi fegyverexportot figyelő, a „Smallarmssurvey” honlapján található jelentés szerint Magyarország 2003-ban mintegy 10.208 darab pisztolyt adott el összesen 14 országnak (Ausztria, Costa Rica, Csehország, Dominika, Németország, Guatemala, Indonézia, Izrael, Olaszország, Panama, Peru, Dél-Afrikai Köztársaság, Salvador, USA), és 15.348 darab géppisztolyt exportált Panamába, valamint az Egyesült Államokba.
Az MKEH-tól származó legfrissebb adatok szerint Magyarország kézifegyver-exportban még a „kicsik” közé sem tartozik: éves átlagban 3-4 ezer pisztolyt, 100-nál kevesebb puskát, 5-8 ezer darab géppisztolyt és 20-30 darab géppuskát exportálunk. Az exportból befolyt összeg nem éri el a félmillió dollárt sem.
G8-ak és Magyarország kézifegyver-exportja 2003-ban
USA 741 millió $
Olaszország 298 millió $
Németország 146 millió $
Japán 70 millió $
Kanada 53 millió $
Nagy-Britannia 44 millió $
Oroszország 42 millió $
Franciaország 33 millió $
Magyarország0,5 millió$
(forrás: smallarmassurvey.org)
