Forrás: Népszava

Több, mint száz éve tart a Cion bölcseinek jegyzőkönyve című antiszemiata röpirat megállathatlannak tűnő karrierje. Hiába bizonyították be már nyolcvan éve kétséget kizáróan, hogy az orosz titkoszolgálat gyártatta a könyvet, mégis újabb legális és illegális kiadásokat ér meg, s folytatja romboló munkáját. Ez az önműködő antiszemitizmus, amelynek már nincs szüksége valós érvekre buzdította fel Will Eisnert a neves amerikai képregény szerzőt, hogy ebben a grafikus formában dolgozza fel a jegyzőkönyvek hamisításának történetét.

A XIX. század végén, az orosz titkosrendőrség által íratott Cion bölcseinek jegyzőkönyve világméretű összeesküvéssel gyanúsítja meg a zsidókat. Célja nem volt egyéb, mint az egyre libáralisabb elveket valló II. Miklós cár eltérítése új tanácsadóitól és a modernizációtól. Megtalálni számára a recsegő-ropogó, forradalmaktól szaggatott cári rezsim ideális bűnbakját, a zsidót. A Jegyzőkönyvekben maguk a zsidók beszélnek arról hogyan szerzik meg a világuralmat. Valójában a cári titkosrendőrség által felbérelt szerző, Golowinski, egy 1897-ben megrendezett cionista kongresszust forgatott ki és helyezett összeesküvés-elméletének középpontjába. A könnyebb érthetőség kedvéért ál-jegyzőkönyvet fabrikált hozzá, és készen is volt a század antiszemita bestsellere. Mert túl kevés ideje volt a szerzőnek, felhasználta Maurice Joly III. Napóleon ellen írt politikai röpiratának eredeti kontextusból kiragadott szövegét.

Hiába leplezte le a csalást már 1921-ben a londoni Times. Az amerikai szenátus 1964-ben egyik jelentésében antiszemita hamisítványként deklarálta a Cion bölcseit. Mindez nem tudta megakadályozni, hogy a könyv és különböző feldolgozásai – mint a Henry Ford, az iparmágnás által kinyotatott a „A nemzetközi zsidó” című pamflet – világszerte készpénzként elfogadott antiszemita érvrendszerré ne váljon. Egyre több nyelvre fordították le, egyre több országban adták ki – legutóbb az iszlám fundamentalista államokban kezdett nagy karrierbe.

Ez a hamis hitelesség döbbentette meg Will Eisnert, a nagy amerikai képregény-szerzőt is, amikor pár évvel ezelőtt először olvasta a Jegyzőkönyveket. Olyan antiszemitizmust fedezve fel bennük, amely már teljesen önműködő, nem tart igényt magyarázatokra, csak evidenciákból áll. Ennek hatására a bronxi zsidó családból származó Will Eisner úgy döntött, hogy képregényben meséli el a hamisítást. Az összesküvés – The Plot- lett élete utolsó műve, idén januárban 87 évesen elhunyt. Magyarul az Ulpis-ház kiadó jelntette meg, Cion bölcseinek jegyzőkönyve – Az igazság címmel.

A könyv első lapján egy íróasztal látható, az asztalon a halott Maurice Joly, mellette a pisztolya, amivel agyonlőtte magát – életét a politikai gátlástalanság és az elnyomás elleni harcnak szentelte, amit szerinte III. Napóleon császár testesített meg. Joly legismertebb könyvében gúnyos képet fest „Machiavelli és Montesquieu alvilági beszélgetésein keresztül” a császárról. Joly csak a nyitány, de a maga rajzolt terében egy precíz, megdöbbentő kis tanulmány a politikai civil kurázsiról – írja a Süddeutsche Zeitungban Fritz Göttler. Ezután kezdődik az ellentörténet, a hajmeresztő szennyirat története, amely Oroszországba viszi el az olvasót. Fantasztikus precizitással vázolja fel a szerző, a dekadens, forradalom előtti Oroszországot. A Jegyzőkönyvek szerzőjének Matwej Golowinskinak pedig nagyszerű arcot rajzol

Bár a könyvhöz – képregényhez szokatlan módon – komoly jegyzetapparátus is járul, nem beszélve a kitűnő történész Umberto Eco előszaváról, mégis gondolhatjunk azt, hogy a téma súlyához megfelel a képregényes forma. Ungváry Krisztián történész a Népszavában elmondta, elvileg bármilyen komoly támát fel lehet dolgozni könnyebben befogadható módon. A történész utalt a népszerű holokauszt képregényekre, melyeknek egyik darabja a Maus már magyar nyelven is olvasható. Akik attól tartanak, hogy az ilyen akciók, megfogalmazások károsak is lehetnek általában túlbecsülik az antiszemiták ingerküszöbét. A megrögzött antiszemiták pedig hiába tudják, egy hamisított szöveget olvasnak, mégis meggyőződésük, hogy igaz, vagy van benne valami igazság. – mondja a történész. Úgy tűnik tehát hiába a számtalan leleplezés, a legenda tovább él.

KERETES

WILL EISNER-nek, aki 2005. január 3-án hunyt el, „bámulatos emberismerete és igazi, bokszolóhoz méltó szíve volt” – írta Paul E. Fitzgerald a Washington Postban. A legendás képregényrajzoló 1917-ben született New Yorkban, a XX. századi grafika egyik nagy úttörője volt. A legendás képregénysorozat, A szellem szerzőjeként a grafikus regény műfaját bocsátotta útjára a Szerződés Istennel heti közlésével, 1978-ban. A képregényipar évi nagydíját, az „Eisner”-t, az ő tiszteletére nevezték el.