Forrás: Index

Index

Valóban szó lehetett Csurka István Amerika-gyalázó megnyilvánulásairól a washingtoni magyar nagykövetség távirataiban, ismerte el az Indexnek Jeszenszky Géza volt nagykövet. A táviratok titkosításának feloldását Gyurcsány Ferenc kezdeményezte, miután a Fidesz hazugsággal vádolta.

Nem elképzelhetetlen, hogy volt utalás a MIÉP szeptember 11-ével kapcsolatos megnyilvánulásaira a washingtoni magyar nagykövetség távirataiban – jelentette ki az Index kérdésére Jeszenszky Géza, az Orbán-kormány nagykövete. Jeszenszky ugyanakkor leszögezte, a 2001-es magyar-amerikai kapcsolatokat nem befolyásolták Csurka István nyilatkozatai, hiszen disszonáns kijelentések minden országban, még az Egyesült Államokban is voltak, a viszony meghatározásában döntő kérdés az volt, hogy az ország vezetői és a közvélemény miként reagált a terrorcselekményre.

Mély nyom

Csurka nyilatkozata és Orbán kései, visszafogott elhatárolódása Gyurcsány washingtoni útja után lett téma. A miniszterelnök amerikai látogatása után a parlamentben kijelentette: „Amerikában mély nyomot hagyott, hogy az akkori miniszterelnök, Orbán úr csendben maradt akkor, amikor meglehetősen bántó megjegyzéseket tett a kialakult helyzetre és Amerika felelősségére Csurka István”. Áder János fideszes frakcióvezető tiltakozott Gyurcsány szavai ellen, és egy, az akkori kormány terrortámadásra adott reakcióinak gyűjteményét adta át a kormányfőnek.

A kormányfő hétfőn Orbán Viktor engedélyét kérte az esetet követő diplomáciai levélváltások titkosításának feloldásához, amire ugyan megvan a joga, de „nem akarja kényelmetlen helyzetbe hozni” Orbánt. A Fidesz nevében megszólaló Révész Máriusz erre az ellenzék „bemószerolásával” és hazugsággal vádolta a kormányfőt, de érdemben nem nyilatkozott. Gyurcsány és a kormány álláspontja szerint ha a Fidesz biztos az igazában, akkor érdekében áll, hogy a levelezés nyilvánosságra kerüljön.

Nem kell szégyelni

Jeszenszky szerint ezügyben nem kell majd szégyenkezni akkor sem, ha valóban nyilvánosságra kerülnek az akkori táviratok, bár a titkosítás feloldását ennek ellenére sem támogatja. A volt nagykövet szerint Washington és Budapest kapcsolata akkor romlott meg némileg, amikor hosszas tárgyalások után kiderült, hogy a honvédségi repülőgép-beszerzésbe még sem az F-16-osok győztek, hanem a Gripenek.

Az egykori diplomata szerint a gazdasági alapon hozott döntés miatt kialakult feszültebb légkör 2002 elejére megszűnt. Jeszenszky elmondta, a több száz táviratból konkrét szövegrészeket ő sem idézhet, hiszen a diplomáciai levelezés titokgazdája a mindenkori kormány. Szerinte furcsa lenne, ha a 2001-es, viszonylag friss táviratok nyilvánosságot kapnának, mert ezek elsősorban a nemzetközi kapcsolatokban megszokott tapintatot sérthetik, hiszen előfordulhatnak negatív megjegyzések még jelenleg is aktív személyiségekkel kapcsolatban, sőt a magyar-amerikai kapcsolatok szempontjából irreleváns harmadik országok is belekeveredhetnek a történetbe.

Csurka nyilatkozata

„Mély részvéttel vagyunk az ártatlan áldozatok iránt, az anyagi pusztulás is megdöbbentő, azonban felelősséget érte az amerikai globalista politikának is viselnie kell. Az, ami Palesztinában és Izraelben történik, meg ami az egész világon, a globalizmus féktelen előrenyomulása, bizony egyenes következményként vonta maga után mindezt.”