Forrás: Népszava

Világszerte 18 kulturális intézet, 1972 program, 1266 kiutazó művész és tudós, több százezer kultúránk iránt érdeklődő külföldi – ez a tavalyi évad számokban, amely kiegészül még a nagy-britanniai és az oroszországi magyar évadok sikerével.

A külföldi kulturűális intézetek legnagyobb beruházása a Berlini Collegium Hungaricum új épülete lesz. Az 1924-ben alapított Berlini Collegium Hungaricum (CH) épülete a második világháborúban elpusztult, jogutódja, a Magyar Kultúra Háza 1972-ben nyitotta meg kapuit Kelet-Berlinben. Amikor 1997-ben Magyarország visszakapta Berlin egyik legelegánsabb kerületében a CH egykori telkét, fontolóra vette, hogy – a harmadik évezred követelményeinek megfelelő – új épületet épít. Azóta eldőlt, Berlinben új épületet kap a Collegium Hungaricum, a kulturális minisztérium a beruházást befektetői tőke bevonásával valósítja meg. A koncepció szerint a CH átadásakor a magyar állam egy új, saját tulajdonú, tehermentes épülethez jut, a bérleti díjfizetési kötelezettség pedig 30 év múlva lejár. A beruházás teljes költsége 5,46 millió euró (1,365 milliárd forint), amelyet teljes egészében a beruházó biztosít. A szerződéses csomag aláírása 2005 július első felében történt meg. Az építési munkálatok előre láthatóan 2006 elején megkezdődhetnek, így az új épület kulcsrakész átadása 2007 első negyedévében megtörténhet. A következő évad a Berlini CH számára meghatározó lesz. Folytatódik az Európa Kulturális Fővárosa 2010 címhez kapcsolódó német-magyar programok szervezése. tovább zajlik a Németországi Magyar Évad előkészítése.

A legújabb magyar kulturális intézet az Európai Unió fővárosában, Brüsszelben áll. Az épület kiváló elhelyezkedése, remek adottságai és a gazdag programválaszték miatt villámgyorsan terjedt el az intézet megnyitásának híre a belga fővárosban. A február óta 48 jelentősebb kulturális programot valósított meg az intézet.

Régi-új intézet a New York-i,.hiszen 2001 decemberében nyílt meg a New York-i magyar főkonzulátus épületében, jogi státuszát sokáig nem sikerült tisztázni. Működését nehezítetté a szeptember 11-i terrortámadás után a diplomáciai épületeteket érintő szigorú biztonsági intézkedések. Vezetőjét – mandátumának lejárta évében – Hiller István kulturális miniszter 2005-ben visszahívta. A vezetői tisztségre kiírt pályázatot Orsós László Jakab nyerte meg. A New York-i intézet számára új jogi környezetet teremtett a NKÖM a Külügyminisztériummal szorosan együttműködve, s új székházban folytatja működését. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök október 5-én adta át az intézet új székhelyét. A Manhattan művészeti és szórakozó-negyedének számító Sohóban, a Broadway és a Mercer Street sarkán egy több mint 400 négyzetméteres, klasszikus New York-i loft, azaz eredetileg ipari vagy raktárcélú, egyteres helyiséget alakították át erre a célra. A rengeteg fényt kapó, emeleti helyiség elegáns, de olcsó, minimalista berendezésének fő darabja egy tizenöt méter hosszú, sokfunkciós faasztal lesz. Az irodahelyiséget a magyar találmány üvegbetonból készült fal választja majd el a kiállítási, vetítő- és előadótértől. Bozóki András kulturálius miniszter lapunknak elmondta, elsőrendű fontosságúnak tarja, hogy hazánk kultúrája színvonalas módon legyen jelen az Egyesült Államokban. Az új intézet korlázott anyagi lehetőségeiről szólva kijelentette, az intézetvezetőnek – s nem csak a New York-inak – határoztottabban kell nyitniuk a magántőke, a szponzorok felé.

A következő évad egyik leghangsúlyosabb és New Yorkban különösen jelentős eseménye Bartók Béla halálának, illetve 2006-ban születésének évfordulója. Ehhez kapcsolódóan az intézetben számos tudományos és művészeti eseményt terveznek.

Egyrészt a Balkánon, másrészt pedig Ázsiában várható a magyar kultúra intézményes megjelenítése. Régóta dédelgetett terv, a Tel Aviv-i kulturális intézet megalapítása. Úttörők lennénk, hiszen alig egy-két állam rendelkezik ilyen intézménnyel Izraelben. A rendszerváltás után a legnagyobb gondot az egykori szocialista országok kulturális intézeteinek fenntartása jelentette. Az egykori béketábor országai a gazdaságosság szempontjait figyelembe véve törekedtek biztosítani az intézetek működését. Ezért a minisztérium igyekezett tulajdonjogot szerezni a külföldi magyar intézeteknek, amit már sikerült megvalósítani Pozsonyban és Moszkvában, és folyamatban van a Varsói Intézet ingatlanjának esetében. Ma a kisebb, alacsony költségvetésű, jól kézben tartható épületek megszerzése a cél. Az programok gyakrabban „mennek ki” a város különböző, a helyiek által ismert, közkedvelt helyszíneire.

KERETBE

Dávid Gyula, a Tallinni Magyar Intézet új igazgatója a Oktatási Minisztérium igazgatási főosztályának vezetését cseréli a kultúrdiplomácia pályára. A jogász végzettségű, 41 éves szakember majd húsz éve dolgozik a közszolgálatban. „Elérkezettnek láttam az időt, hogy a közszolgálati munkám során felhalmozott tapasztalatot nemzetközi téren is kamatoztassam. Nem valamiféle külföldön működő kultúrház vezetésére szegődtem, hanem olyan kapcsolatrendszer fejlesztésére és kialakítására, mely hasznára lehet Magyarország kulturális, oktatási és tudományos politikájának.” – mondta az októberben hivatalba lépő igazgató. A tallinni intézet 1992-ben a helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ fiókintézeteként jött létre, 2001-ben vált önállóvá, s két évvel ezelőtt talált új otthonra egy hajdani nemesi palota egyik szárnyában, a tallinni óváros kellős közepén. A lízingelt épületet 7 év múlva vásárolhatja meg a magyar állam maradványértéken. A programok kilencven százaléka nem a háromszáz négyzetméteres intézetben zajlik, hanem Észtország, sőt mind a három balti állam ismert kulturális helyszínein. Az új igazgató szoros kapcsolatot kíván ápolni a Varsói Magyar Intézettel és az egykori finnországi anyaintézettel. A terveknek azonban gátat szabhat a szűkös költségvetés,az intézmény néhány milló forintnál többet nem költhet programokra.az állami költségvetésből. Dávid Gyula épp ezért a magánszféra fokozottabb bevonását tevezi. „Szeretném kihasználni azt az érdeklődést, ami északi nyelvrokonunkban él Magyarország iránt. Tavaly például 13 ezer észt turista látogatt el hazánkba.” Fontos eseménynek tartja, hogy októberben jelenik meg az első észt nyelvű Magyarország utikönyv, nemsokára pedig Észtországról jelenik meg magyarul bedekker. Az intézet a hungarologiai kapcsolatok ápolását fő feladatnak tekinti, Emelni kell a most csak tucatnyira tehető vendéghallgatók számát, érdemes felhívni az észtek figyelmét hazai idegennyelvű képzésekre is

KERETBE

Beruházások a tavalyi évben

Moszkva: Az intézet épületének rekonstrukciója, informatikai és logisztikai eszközfejlesztés 56 millió forint

Róma: Az egyetemes művészettörténeti értékű épület külső homlokzatának felújítása. 55 millió forint

Helsinki: Az intézet épületének megvásárlása. 7,9 millió fornt

Brüsszel: Az intézeti épület funkciuonális kialakítáas 40 millió forint

Berlin Az új intézet építésének előkészítése 30 millió forint

2005-re tervezett legnagyobb befektetés: A varsói intézet új székházba költözése. 100 millió forint

Hamvay Péter