Forrás: NOL

Népszabadság Online, 2005. október 12. 19:54

Gyurcsány Ferenc Útközben című könyvéről egy szerdai vitaesten kijelentette: könyve elsősorban önmagáról, gondolkodásáról szól.

A miniszterelnök hozzátette: másodsorban arról szól a könyv, hogy politikusként mit gondol Magyarországról, illetve baloldali közéleti szereplőként szerinte mit jelent a baloldaliság.

Gyurcsány Ferenc a Politikatörténeti Alapítvány rendezvényén elmondott bevezetőjében szólt arról is: a Kádár-rendszer – bár sokaknak felemelkedést hozott – az első perctől halálra volt ítélve, „egy igazi nagy tévedés volt”. „Olyan tévedés, amely nem a rosszhiszeműségből táplálkozik, hanem a jóból. De a jót nem lehet a szabadság megvonásával terjeszteni” – mondta.

Hozzátette: új hangsúlyok kellenek a XX. századhoz való viszonyulásban, például érteni kell a két világháború közötti időszak törekvéseit is, amelyek „ha nem is demokratikusak, de legalább részben jogállamiak és részben parlamentárisak”.

Mindezzel együtt a mély szociális igazságtalanság, a rasszizmus és az antiszemitizmus olyan sötét árnyat vetít erre az időszakra, amelyet még az sem ment, hogy létezett egy korlátozott parlamentarizmus – fejtette ki a kormányfő.

Gyurcsány Ferenc fontosnak nevezte, hogy az emberek származásuktól függetlenül használhassák ki lehetőségeiket, s hogy ennek érdekében alakuljon át az oktatás, a nyugdíjrendszer és az egészségügy.

Meg kell tanulni a konzervatívoktól a család és a nemzet együtt-tartó erejét – hangsúlyozta.

Bauer Tamás közgazdász, volt szabad demokrata országgyűlési képviselő elmondta: ez a könyv arról szól, hogy az MSZP ne csak elfogadja a demokrácia elveit, hanem ugyanúgy otthon érezze magát bennük, mint ahogy Nyugat-Európa szociáldemokrata pártjai, amelyek korábban szintén szemben álltak a kapitalizmussal.

Mint mondta, a könyv történelemszemlélete fordulatot jelent azzal, hogy kimondja: a Kádár-korszak tévedés volt. Hozzátette: a jobboldal a magáénak vallott Tisza-Bethlen-Teleki hagyománytól mindmáig nem tudott elszakadni.

Bauer Tamás közölte: nem ért egyet a bér és a nyugdíj kérdésében megfogalmazottakkal. Mint mondta, a béremelés eredménye lehet a gazdaságpolitikának, de nem lehet kiinduló célja, a 13. havi nyugdíjnak pedig nincs meg a fedezete.

Hozzátette: a nemzeti kérdés kezelése is következetlen.

Elek István közíró a Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány elnöke, az MDF, majd a Fidesz volt országgyűlési képviselője úgy vélekedett: nem helyes, hogy Gyurcsány Ferenc mint gyakorló miniszterelnök írt könyvet. Kifogásolta, hogy a miniszterelnök a könyvben váltogatja az egyes és a többes számot, holott cselekedni csak a mögötte álló politikai erő támogatásával tud.

Mint mondta, a könyvet olvasva sokszor azt lehet érezni, hogy a „baloldalit” a miniszterelnök a szociáldemokrata szinonimájaként használja. Szerinte a szerző azt akarja sugallni, hogy mind a baloldaliak, mind a liberálisok és a konzervatívok követtek el hibákat, konzervatív szemmel azonban méltánytalanság, hogy ezt úgy tünteti fel, mintha hasonló minőségű tévedésekről lenne szó.

A nemzetpolitikáról szólva azt mondta: a szocialista párt időről időre „kétlelkűnek mutatkozik ebben a kérdésben”, és részben ennek a lenyomatát látja a könyvben is. A könyv érdemének nevezte a nemzeti politika képviseletének hangsúlyozását, ugyanakkor kifejtette: nem érzi a tényleges együttműködési készséget.

(MTI)