Forrás: Magyar Hírlap

Élni kezdett az a város, ahol évtizedek óta nem fordult elő, hogy éjszaka tele lett volna a főutca. Ez megváltoztathatja az emberek életminőségét

Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Sopron és Pécs mellett Miskolc is versenyben van az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséért kiírt pályázaton. Az Avasalján a többi között sci-fi parkot, rockmúzeumot és „antiplazát” terveznek, és egy látványparkban szeretnék bemutatni a hetvenezer évvel ezelőtt élt ősember kultúráját. A részletekről Fedor Vilmos alpolgármestert kérdeztük.

– Miskolc nem a kultúrájáról híres. Hogyan változtatnak ezen?

– A második világháborúig Miskolc ötvenezres lélekszámú város, ahol 1823-ban megépítik az első magyar kőszínházat, és örök riválisával, Kassával együtt igyekszik a Felvidéken a kultúra központjává válni. A háborúban kilencezer zsidót elhurcolnak, ezzel a város elveszíti polgárságának tekintélyes részét. Majd következik az a politikai lépésváltás, amely Miskolcot a felvidék ipari központjának hirdeti meg. És „56-ban jelentik, hogy a város lélekszáma elérte a 160 ezer főt. Miskolcról sokakban az a kép él, hogy csúnya, ipari város. Pedig soha nem a Diósgyőrben működő kohászat határozta meg a város egészét. A politika számára azonban ez volt igazán érdekes, ezért sokkal kevesebb szó esett a belvárosról, az Avas hegyről, amely itt áll a város közepén, a maga kilencszáz borpincéjével. Tapolcát, Lillafüredet ismerik inkább az emberek, de kevesen tudják, hogy ezek a város részei.

– Az operafesztivál azért viszi a város hírét. Néhány éve még sokan furcsállották, hogyan lehet ilyen rendezvényt egy lepusztult városban elképzelni, de mostanra megváltozott a kép.

– Élni kezdett az a város, ahol évtizedek óta nem fordult elő, hogy éjszaka tele volt a főutca. Ez egy folyamat része. Meg akarjuk mutatni az embereknek a város gyönyörűségeit. Itt van Kelet-Közép-Európa legnagyobb ikonosztáza, 1789-ben készült, gyakorlatilag egyidős a francia forradalommal.

– Azért a miskolci belvárosban nem olyan hangulatos sétálni, mint például Pécsett vagy Egerben.

– Miskolcot tényleg sokan elhanyagolt, iparváros jellegű helynek tartják. Depressziós hangulatban élt a város, elvándoroltak a fiatalok, a lakosság tizenhat százalékkal csökkent. Úgy gondoljuk, a kultúrát kell segítségül hívni ahhoz, hogy a városról kialakult, nem éppen pozitív képet megváltoztassuk. A szlogenünk az, hogy a kultúra várost épít. Minden politikai párt arról döntött 2003-ban, hogy a kultúra segítségével belekezdünk egy másfajta városépítésbe. A főutcán visszaállítottuk a régi kandelábereket idéző világítást. Az egyik közterünkön „kibontottuk” a Szinvát, ami tele van pisztránggal Miskolc belvárosában. Egyedülálló lesz, hogy egy nagyvárosban pisztrángfogó versenyt rendezünk.

– A legnagyobb projekt az Avason a hetvenezer éves emberi kultúra bemutatása.

– Az Avason újra megjelenítjük mindazt, amelyről annak idején Móra, Móricz, Krúdy értekezett. Olyan szakrális értékek vannak ott, mint az 1200-as években épült avasi templom, különálló harangtoronnyal, mellette műemlék református és zsidó temető. Egy avasi útfeltáráskor hetvenezer éves emberi kultúra nyomai kerültek elő. Megtalálták az ősember lakóhelyét, bányáját. Ez világszenzáció, mert azt bizonyítja, hogy az európai emberi kultúra sokkal korábbra tehető, mint gondoltuk. Ennek alapján júniusban nemzetközi régészkonferenciát szerveztünk. A leletekre építve olyan élményparkot tervezünk, amelyben összehasonlítható például a Neander-völgyi és az avasi ember története. Az is fontos, hogy panziók telepítésével visszaálljon az Avas vendéglátása.

– Sci-fi múzeumot miért alapítanak?

– Jelentős ipari kultúra halmozódott fel a városban és környékén. Ezért arra gondoltunk, hogy létrehozzuk a múlt és a jövő technikájának a múzeumát, ez átvezetne a kohászati kulturális parkba, amelyben több csarnokot megvásárolunk. Interaktív múzeumra gondoltunk, olyanra, amelyben, ha valaki megnyom egy gombot, mindenféle szerkezet működésbe lép.

– A Rocklegendák Csarnoka a közelmúlt történelmén alapszik.

– Magyarország első rockfesztiválját 1973-ban Miskolcon rendezték meg. Lillafüreden van egy Horthy-bunker, egy mesterséges barlangrendszer, amely a háború után a honi légvédelem egyik szigorúan titkos bázisa volt. Ide tervezzük a rockmúzeumot. Tervezünk még egy antiplazát is: megőrizve a plazakultúrából a sok fényt, a sok felületet és történést, az európai kultúrának akarunk templomot építeni. A két moziteremben csak európai filmek mennek majd. A nyolcszáz fős koncertterem átalakítható lesz bál- és diszkóteremmé. És természetesen kiállítótér, internetkávézó is helyet kap majd. Ezt a komplexumot márciusban már át is adjuk.

– Mi múlik azon, hogy nyernek-e a pályázaton?

– Az első időszakban fővárosok nyerték el a címet. Igazából Párizs, London, Athén, Róma élete sem változott meg ettől. De amikor 1995-ben Glasgow nyert, kicsit hasonló helyzetben volt, mint Miskolc. A bányák bezártak, depressziós hangulatú volt a város. Ők is a kultúrát hívták segítségül a város átépítéséhez. És félelmetes, hogy mit műveltek.

– De Magyarországon még nem érvényesül ez a szemlélet, még mindig maradványelv alapján kap a kultúra pénzt.

– A pályázat éppen ezt a szemléletet tudná megváltoztatni. Megmutathatná, hogy lám, a kultúra várost építhet, megváltoztathatja az emberek életminőségét.

Bóta Gábor