Forrás: Népszava

Az amerikai Thomas Schellingnek és a németországi születésű izraeli tudósnak, Robert Aumannak itélték oda az ide közgazdasági Nobel emlék-díjat. A két kitüntetett a legrangosabbnak számító tudományos elismerést – amely egyébként 10 millió svéd koronával jár együtt – játékelméleti kutatásaival érdemelte ki. A hivatalos méltatás szerint ezek az elméleti kutatások nem csak a kereskedelmi, üzleti konfliktusok megoldásában segíthetnek, hanem még a háborúk elkerülésében is.

A játékelmélet alkalmazásáért jó néhány tudós kapott már Nobel-díjat, akiknek a sorában a magyar származású Harsányi János neve is szerepel, ám Schelling és Aumann professzor mostani elismerése jelentősen különbözik az elődökétől. Ők ugyanis továbbfejlesztették Neumann János zseniális játékelméletét – tájékoztatta lapunkat az MTA Közgazdasági Tudományi Intézetének tanácsadója. Simonovits András elmondta, a Neumann-féle elmélet olyan helyzetre reagál, amelyben legalább két szereplő van, akiknek ellentétesek az érdekeik. Például a sakkban vagy a katonai konfliktusban zérus összegű a játék. Csakhát a gazdasági élet nem ilyen, abban ugyanis nem csak érdekellentétek vannak, hanem érdekazonosságok, konfliktusok és együttműködések is.

– A két tudós közül Schelling nem annyira közgazdász, mint inkább gondolkodó, aki jobbára értelmezte, fejlesztette, magyarázta és terjesztette a játékelméletet – magyarázza Simonovits tanár úr, de hozzáteszi, őt kevésbé ismeri, mint a jeruzsálemi egyetem professzorát. Robert Aumannal szoros kapcsolatban van és tanítványai közül jónéhány személyes barátja. Sokan évek óta kifogásolták, hogy Aumann nincs rajta a Nobel-díjasok listáján. De Simonovits szerint a mostani döntés volt a helyes, amikor is a tudós például kidolgozta az elmélet alkalmazását arra a helyzetre, amikor a játékosok száma végtelen, azaz annyi, amennyi pont van az egyenesen. Ágy jutott el a folyamatos szereplőjű játékokhoz.

Az elméletet és a módszert a közgazdaságtan alapjának tartja Simonovits András, amelyre rá lehet építeni a konfliktus stratégiáját, amely a tárgyalási és a viselkedési koncepció alapja. Az elmélet az evolúciós biológiában, az árháborúk, valamint a kereskedelmi háborúk megmagyarázásában, a piaci árképzésben épp úgy nélkülözhetetlen, mint a biztonságpolitika és a leszereléssel kapcsolatos politika kialakításában.

Szabó Iréne