Budapest alapjában véve jónak tartja az ENSZ csúcsértekezletén elfogadott zárónyilatkozatot
Budapest alapjában véve jónak tartja az ENSZ csúcsértekezletén elfogadott zárónyilatkozatot, mert az megteremtette a további döntések lehetőségét. A reformok kibontakozásának lehetőségei azonban gyenge lábakon állnak – mondta tegnap Gyurcsány Ferenc az ENSZ főtitkárának.
A magyar kormányfő New Yorkban kezdte amerikai látogatását, félórás megbeszélést folytatott Kofi Annan ENSZ-főtitkárral. Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy Magyarország a hatékony multilateralizmus érdekében fontosnak tartja az ENSZ reformját. Az ENSZ szeptemberi csúcsértekezlete „szerencsére nem vált a Biztonsági Tanács bővítésének túszává. Sajnálatos módon azonban a kibontakozás három előfeltétele – a biztonság, az emberi jogok és a demokrácia – közül az első, a biztonság gyenge lábakon áll, mivel a csúcsértekezleten nem sikerült elfogadni a tömegpusztító fegyverek terjedéséről szóló dokumentumot” – tájékoztatta az újságírókat a kormányfő szavairól Somogyi Ferenc külügyminiszter.
Kofi Annan és Gyurcsány Ferenc találkozóján szó volt a koszovói és a Balkán-térségről, ahol – mint a magyar kormányfő kiemelte – különösen érzékenyen vetődik fel az emberi és a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának a szükségessége.
A magyar kormányfő később ellátogatott a Park East zsinagógába, ahol részt vett a zsidó újév, a rós hasana alkalmából tartott sófárfúváson, a kosszarvból készült kürt ünnepélyes megszólaltatásán. A vendéglátó, Arthur Schneier főrabbi Bécsben született, anyai ágon a nagyapja magyar volt. Schneier főrabbi a felekezetek közötti kölcsönös türelmet hirdető Lelkiismeret Felhívása Alapítvány vallásközi szervezet elnöke.
Később a magyar kormányfő vezető üzletemberekkel ebédelt, majd Amerikában dolgozó fiatal magyar szakemberekkel találkozott. A nap csúcspontját az jelentette, hogy Gyurcsány Ferenc megnyitotta a New York-i új Magyar Kulturális Intézetet a dél-manhattani Sohóban.
MH/MTI

