Barabás Balázs, 2005. október 7. 00:00
Nem először öntött el a méreg a Zuschlag-ügy kapcsán, hiszen mást se hallok-olvasok, mint hogy a szocialista politikus „tévedett”, „hibát követett el”, amikor a zsidók szenvedéseivel viccelődött.
Most – legnagyobb döbbenetemre – az általam nagyra becsült dr. Del Medico Imre is amondó (Olvasói levelek, szeptember 7.), hogy Zuschlag „nagy marhaságot követett el”, egyébként pedig „amit mondott, nem vélemény volt, hanem olyan poénkodás”, továbbá, hogy „Zuschlag levonta a meggondolatlanságából eredő következtetést: lemondott mandátumáról”.
Szeretném, ha egyszer s mindenkorra leszögeznénk: Zuschlag politikus (akarna lenni). A politikus pedig nem Jani bácsi a Zöld Sas sörözőből, hanem egy abból a 386 magyar állampolgárból, akit magunk közül választunk. Azért, hogy empátiával, tudással, intelligenciával, urambocsá” áldozatkészséggel azokat szolgálja, akik benne megbíztak, és úgy döntöttek, hogy az ő kezébe adják sorsuk egy darabkáját. Az én felfogásom (vágyam) szerint a politikus mélyen a szívén viseli az emberek sorsát, tenni vágyás irányítja a tetteit, gondolatait, mélységes humanizmus itatja át érzéseit, eszméit, eszébe nem jutna más szenvedésein viccelődni. Zuschlag elszólása viszont arról tanúskodik, hogy egy érzéketlen tuskó, ezért alkalmatlan a politikusi pályára. El tudja-e képzelni, kedves dr. Del Medico Imre, hogy Mécs Imre, Vitányi Iván, Áder János vagy akár Csurka István ilyen viccet megeresszen? És mi az, hogy „meggondolatlanság”? Otthon lehet viccelődni gázkamrákkal, pártrendezvényen nem?
Harminchét éves vagyok, szeretek jókat nevetni, viccelődni, borozni, barátaimmal, családommal hülyéskedni. De a politikusokkal szemben igenis vannak igényeim, elvárásaim. És éppen azért, mert hiszek a demokráciában, abban, hogy normálisan is működhet, és nem balkáni módra, mint nálunk.
Egyébként a hírekből nekem úgy tűnik, mintha Zuschlag erőteljesen dolgozna comebackjén. Ezért még várnék azzal a kijelentéssel, hogy „levonta a meggondolatlanságából eredő következtetést”.

