Forrás: Híradó

Október 5-én jelentik be Stockholmban a kémiai Nobel-díj győzteseinek nevét

Az Alfred Nobel svéd vegyész által 1895-ben alapított és először 1901-ben kiosztott kitüntetés túlzás nélkül a világ legismertebb és legrangosabb díja. Az alapító akarata szerint a díjban azok részesülnek, „akik az elmúlt esztendőben az emberiségnek a legnagyobb hasznot hajtották”. A Nobel-díjat eredetileg a fizika, a kémia, az orvostudomány, az irodalom és a béke terén kiemelkedő tudósok, írók, közéleti személyiségek kapták. 1969 óta az eredeti Nobel-díjjal erkölcsileg és anyagilag egyenértékű, de a svéd állam által alapított „Alfred Nobel-emlékdíjat” osztanak a közgazdaságtudomány legjelesebbjeinek.

Az elmúlt tíz év kémiai Nobel-díjasai:

1995 – A holland Paul Crutzen, az amerikai Frank Sherwood Rowland és a mexikói Mario Molina a légkörben lezajló kémiai folyamatok, elsősorban az ózon keletkezése és bomlása vizsgálatában elért eredményeikért.1996 – Az amerikai Robert Curl, Richard Smalley és a brit Sir Harold Kroto, amiért 1985-ben felfedezték a szénelem addig ismeretlen megjelenési formáit, a fullereneket.1997 – A dán Jens Skou, az amerikai Paul Boyer és a brit John Walker az enzimek vizsgálatában végzett munkájukért, sikerült pontosítaniuk azt az enzim-mechanizmust, amely az adenozin-trifoszfát (ATP) létrejöttében játszik szerepet.1998 – Az amerikai Walter Kohn és a brit John Pople a kvantumkémiai számítások elméletének fejlesztésében végzett kutatásaikért. 1999 – Az egyiptomi származású, amerikai Ahmed Zewail a kémiai reakciók átmeneti és „átmeneti stádiumok” ultragyors spektroszkóppal való tanulmányozása terén elért eredményeiért.2000 – Az amerikai Alan Heeger és Alan MacDiarmid, valamint a japán Sirakava Hideki az elektromosságot vezető polimer műanyagok felfedezéséért.2001 – Az amerikai William Knowles, Barry Sharpless és a japán Nojori Rjodzsi, mert alapkutatásaik eredményeit a gyógyszerek (antibiotikumok, gyulladáscsökkentők, szívgyógyszerek) előállításánál hasznosítják.

2002 – Az amerikai John B. Fenn, a japán Tanaka Koicsi és a svájci Kurt Wüthrich a proteinek kutatásában elért, és az életfolyamatok jobb megértését lehetővé tevő eredményeiért, amelyek a jövőben elvezethetnek a rákkal megbirkózó új gyógyszerek előállításához, végső soron a betegség gyógyításához.2003 – Az amerikai Peter Agre és Roderick MacKinnon, amiért a sejtmembrán csatornáinak kutatása közben magyarázatot adtak arra, miként jutnak keresztül a sók és a víz a sejtek falán. 2004- Aaron Ciechanover izraeli, Avram Hershko (Herskó Ferenc) magyar származású izraeli és az amerikai Irwin Rose a proteinek lebontásával kapcsolatos kutatásokban elért eredményeikért.

Magyar származású tudósok közül eddig öten kaptak kémiai Nobel-díjat. Az 1925. évit a Németországban élt Zsigmondy Richárd (1865-1929) „a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért, és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek voltak, 1943. évit a Németországban, Dániában és Svédországban élt Hevesy György (1885-1966) „a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”.

1986-ban a Kanadában élő Polányi János (1929-) – megosztva – „a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért, 1994-ben az Egyesült Államokban élő Oláh György (1927-) a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért és tavaly a magyar származású izraeli Avram Hershko (1937-) a proteinek lebomlásával kapcsolatos kutatásokban elért eredményiért

hirado.hu/MTI