Forrás: NOLCsákvári Géza, Érsek M. Zoltán, 2005. szeptember 28. 00:00
Formálódik a partnerség a filmipar, a művészek, a szakpolitika és a finanszírozási oldal között – jelentette ki Benedek András, a kulturális tárca közigazgatási államtitkára a tegnap megrendezett, Verseny és együttműködés a filmiparban című konferencián elhangzott nyitóbeszédében. Elmondta, hogy a kultúrafinanszírozás területén még sok feszültség van, de Magyarországon és a régióban jelenleg új gazdasági modell formálódik.
Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) vezérigazgató-helyettese a hatékony piaci megjelenés feltételét a fejlesztés- és befektetésvonzó együttműködést középpontba állító szakmai klaszter létrehozásában látja. Ettől reméli a filmipari fejlesztések finanszírozásának jelentős bővülését.
A filmipari bevételek az év eddig eltelt részében – 2004-hez képest – már most is biztatóak: háromszorosára nőttek Magyarországon. A növekedés a külföldi bérmunkákból ered. Ezekből csaknem 10 milliárd forinttal származott több, mint tavaly, az összeg azonban ennek akár a sokszorosa is lehetne.
Roman Polanski legújabb filmje, a Sorstalanságénak ötszörösét kitevő, ötvenmillió eurós költségvetésű Twist Olivér szombati világpremierjén például lapunk kérdésére azt válaszolta, hogy noha a 20 százalékos adókedvezmény csábító, azért nem Magyarországon vette fel a produkciót, mert sem a megfelelő stúdiók, sem a szükséges filmipari vállalkozások nem álltak rendelkezésére. A Népszabadságnak korábban nyilatkozó, legújabb filmjét mintegy hat héten át Budapesten forgató Steven Spielberg is hangsúlyozta, hogy sokkal több pénzt költöttek volna itt, ha a megfelelő stúdiók, a szükséges feltételek rendelkezésre állnak.
Bár a nagy filmipari beruházások (mint Etyek) elvileg már mozognak, a mintegy ezer-ezerötszáz kis- és középvállalkozás fellendítése is szükséges a nagy magyar filmüzlethez. E cégek számára szeptembertől nyílt meg az MFB vállalkozásfejlesztési hitelprogramjának 310 milliárdos kerete. Aladics szerint az MFB nem hivatalos tőkepartnerségének is tekinthető, hogy a megfelelő üzleti tervet felmutató vállalkozások rendelkezésére álló, cégenként maximum egymilliárdos hitelkeret két év türelmi idő mellett rendkívül hosszú, tizenöt éves lejáratra s öt-hat százalékos kamatra vehető igénybe. Az MFB mindemellett szorgalmazza a kulturális tárcánál, hogy a minisztérium az általa legfontosabbnak tartott néhány területen – például az utómunkák vagy a digitalizálás esetében – a legnagyobb beruházási kockázatot rejtő türelmi időszakra további egyszázalékos kamattámogatást társítson a kedvezményes hitel mellé.
