Forrás: Magyar Rádió

Lehet, hogy nem Einstein alkotta meg először az általános relativitáselméletet? Vita vagy álvita Németországban.

Ki gondolná, hogy Einstein halála után ötven évvel, legfontosabb cikkeinek megjelenése után száz évvel még vitatkozni is van min. Például azon, hogy Einstein alkotta-e meg a tudomány egyik legfontosabb világképét, az általános relativitáselméletet. Vagy csupán egy álvitáról van szó? Vihar egy csepp vízben?

Einstein év van, nincs mit csodálkozni azon, hogy Einsteinről magáról, az életműről és mindenről, ami csak hozzá kapcsolható, folyamatosan jelennek meg a cikkek, tanulmányok, dokumentumfilmek, tartanak róla nyilvános előadásokat is, sőt már-már olyan a helyzet, mint az 1910-20-30-as években, amikor asztaltársaságokban, sőt odahaza is a relativitáselméletről beszéltek az emberek, akár megértették, akár nem. Van miről beszélni, hiszen nem akármilyen szellemi teljesítményről van szó, a világ száz éve folyamatosan csodálkozásban van, meg hát Einstein személye is különösen érdekes volt. Ezzel együtt falrengető újdonsággal előjönni már nagyon nehéz. De sokan próbálkoznak. Az igazi csemege, persze az, vagy az lenne, ha kiderülne, hogy az egész nem is úgy volt, őelőtte már mások is… Ő – finoman szólva: kölcsönzött. Ettől vagy attól. Egy kis egyenletet, ötletet, esetleg kész elméletet. Régi történetek ezek is, amatőr, jó esetben félamatőr próbálkozások, közülük némelyik még nagyobb nyilvánosságot is kapott. Kicsit más a helyzet, ha komoly helyekről, nevesebb kutatók állítanak ezt-azt. A minap egy érdekes cikkre bukkantam a neves német újságban, a Süddeutsche Zeitungban – A megcsonkított lap címmel. Az alcímben pedig egy kérdéssel: lehet, hogy Einstein előtt mégiscsak készen volt a relativitáselmélettel? Mármint David Hilbert, a neves göttingeni matematikus.

Arról van szó, hogy 1915 júniusában Hilbert meghívta Einsteint, hogy tartson előadást Göttingenben. Einstein akkor már hosszú ideje nagyon intenzíven foglalkozott az általános gravitáció-elmélettel. Találkozásukkor sokat beszélgettek, és ennek hatására Hilbert is foglalkozni kezdett a témával, leveleztek egymással és beszámoltak egymásnak arról, hogy éppen hol tartanak. Hilbert egyébként más matematikai úton indult el. Einstein 1915 november 25-én egy berlini előadáson jelentette be, hogy kész az általános relativitáselmélet. Csakhogy Hilbert 16-án már megtette ugyanezt Göttingenben, sőt öt nappal Einstein előadása előtt már közlésre be is nyújtotta a tanulmányát, és erről Einsteint egy levelezőlapon értesítette is. Einsteint ez felháborította, és megvádolta Hilbertet, hogy eltulajdonította az ő elméletét. Később aztán javasolta, hogy béküljenek ki, amit Hilbert el is fogadott. Ezután azonban sokan gondolták úgy, hogy Hilberté az elsőbbség, noha azt azért nem állították, hogy Einstein a levelezőlapról lopta volna az egyenleteket.

1997-ben azonban három kutató, egy izraeli, egy amerikai és egy német, a Hilbert-hagyatékban felfedezte azt az elveszettnek hitt korrektúra-példányt, pontosabban annak a másodpéldányát, amelyet a kiadó küldött vissza Hilbertnek javításra. Tehát megvan az eredeti matematikai levezetés, amelyből megállapítható, hogy nem jó a megoldás, nem helyes az elmélet. Tehát a dolog éppen fordítva van: Einstein elmélete készült el előbb, s feltehetőleg ezt használta fel a matematikus kolléga. A történet azonban itt nem ért véget. Egy másik amerikai kutató újra megnézte ezt a nevezetes korrektúra-példányt, és a legnagyobb meglepetésére, abból hiányzott egy rész, valaki ollóval kivágta. Ezt a tényt a három másik kutató nem említette. Később egyikük azt mondta, hogy erre nem emlékszik, viszont a hiányzó résztől függetlenül bizonyítható, hogy Hilbert nem a helyes úton járt. Mások viszont, három orosz kutató, meg a kölni egyetem fizikaprofesszora azt mondják, hogy abból, ami a megcsonkított lapon megmaradt, az következik, hogy ha Hilbert jól számolt tovább, akkor a helyes megoldáshoz juthatott.

És mostanában lépett színre Daniele Wuensch hamburgi fizikatörténész, aki beleásta magát a témába és azt állítja, hogy valaki azért csonkította meg a dokumentumot, hogy Einstein tekintélyét és hírnevét megóvja. Hogy ki lehetett az, arra persze ő se tudja a választ. Ezek után kíváncsian vártam, hogy mi a végkövetkeztetés. Valami nagyon nagy állításnak kellett volna következnie, az ember már dörzsölte a kezét, de hiába: Daniele Wuensch ugyanis összefoglalásként csak annyit mondott, hogy a relativitáselmélet jóval több, mint formulák gyűjteménye, és mint a század nagy teljesítménye, megmarad Einstein ötletének és elméletének. Elvégre 1907 óta ezzel foglalkozott. A történet viszont arra elég volt, hogy könyvet lehessen írni belőle, Két belevaló fickó címen.

Lukácsi Béla

Comments are closed.