Forrás: Népszava

Bírálattal válaszolt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) bírálatára Irán. Manusehr Mottaki, a közép-keleti ország külügyminisztere „politikai jellegűnek, jogosulatlannak és illogikusnak” nevezte az ENSZ szakosított szervezetének azt a szombati határozatát, amely szerint Teherán – a korábbi megállapodásokat megszegve – nem működik együtt vele.

Az Egyesült Államok, az Európai Unió és Izrael azzal vádolja Teheránt, hogy atomfegyver megszerzésére törekszik. Ezt a vádjukat arra alapozzák, hogy Irán őszintétlen volt, amikor felvilágosítást kellett volna adnia nukleáris programja részleteiről. Irán cáfolja, hogy atomfegyver megszerzésére törekedne, szerinte békés cálú programot bonyolít le. Mivel azonban a világ energiahordozókkal legjobban ellátott országai közé tartozik, bírálói ezt nem tartják hihetőnek.

Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter ezzel szemben azt hangoztatta: a határozat semmi kétséget nem hagy afelől, hogy Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – azaz az Iránnal tárgyaló három uniós tagállam – megszegett minden korábbi, Teheránnal kötött megállapodást. Mottaki szerint az Európai Unió amerikai nyomásra, előre kitervelt forgatókönyv alapján terjesztette a NAÜ elé az elfogadott határozati javaslatot. Ebben egyébként nem szerepel az, hogy Iránt be kellene panaszolni az ENSZ Biztonsági Tanácsánál – holott Washington már régen ezt követeli, mivel csak a BT léptethetne életbe szankciókat – ezért a teheráni reakció igen hevesnek számít.

A NAÜ kormányzótanácsa szombat délután fogadta el az Európai Unió által beterjesztett határozati javaslatot, s döntött úgy, hogy egyelőre nem panaszolja be Iránt a BT-nél. Irán így újabb időt kapott arra, hogy bizonyíthassa atomprogramjának kizárólagosan békés jellegét, a nemzetközi közösség pedig arra, hogy újabb diplomáciai erőfeszítések révén találjon megoldást a kérdésre.

A 35 ország – közöttük Magyarország – képviselőjéből álló testület szavazattöbbséggel fogadta el a dokumentumot. Huszonkét ország megszavazta a javaslatot, 12 állam – közöttük Oroszország és Kína – tartózkodott, míg egyedül Venezuela szavazott ellene. A határozatban megbízták Mohamed el-Baradeit, a NAÜ főigazgatóját, hogy a kormányzótanács novemberi üléséig készítsen újabb jelentést az iráni atomprogramról, és annak megtárgyalásakor dönthetnek a további lépésről.

Irán pártjára állt szombat este az orosz külügyminisztérium, mintegy magyarázva azt is, hogy Oroszország miért tartózkodott Bécsben a javaslat megszavazásától. A moszkvai külügyminisztérium képviselője elhatárolta magát a határozattól, hangoztatva, hogy az nem egyértelmű és ily módon nem járul hozzá a helyzet tisztázásához. A külügyminisztérium megerősítette: Oroszország határozottan ellenzi, hogy az iráni atomválság ügyét a Biztonsági Tanács elé utalják.

Az iráni külügyminiszter a NAÜ-határozat ismertté válása után elképzelhetőnek mondta, hogy Teherán felülvizsgálja nukleáris politikáját, ha az iráni atomprogram körül kibontakozott vitába végül is bevonják az ENSZ Biztonsági Tanácsát.

Népszava-összeállítás