A német televíziók kommentátorai és a vezető német lapok vezércikkírói már-már tényként kezelik, hogy Gerhard Schröder és Angela Merkel összefog
A nagykoalíció létrejöttére esküszik szinte minden tekintélyes német politikai szakértő – és ezt várja a piac is.
A német televíziók kommentátorai és a vezető német lapok vezércikkírói már-már tényként kezelik, hogy Gerhard Schröder és Angela Merkel összefog, és pártjaik közösen irányítják a következő években Németországot.
A két vezér ügye, jövője azonban korántsem világos. Egyikük valószínűleg távozik a politika fő vonalából, és ez a valaki inkább Schröder, mint Merkel. Ugyanakkor még az úgynevezett Izrael-megoldást sem zárta ki a nagykoalícióban gondolkodó médiaelit. E modell szerint két évig az egyik koalíciós partner, két évig a másik adná a kormányfőt. Más kérdés, hogy Merkel és Schröder kevésbé tartozik egy „súlycsoportba”, szemben a nyolcvanas években ilyen rotációs alapon kormányzó Jichak Samirral és Simon Peresszel.
Tegnap Schröder már jelezte, neki tetszene az izraeli módszer. Franz Müntefering, az SPD pártelnöke és Edmund Stoiber bajor miniszterelnök, a Keresztény-szociális Unió vezére is érzékeltette, hogy mindkét oldalon megvan a készség a tárgyalásokra a nagykoalíció létrehozása érdekében.
Az üzleti élet is egyre inkább ezt a megoldást látszik támogatni. A Dresdner Banktól kezdve a Merrill Lynchen át a Lehman Brothersig minden nemzetközi elemzőcég úgy látja, hogy az eddigi nagy politikai riválisok képesek lesznek együtt tolni Németország szekerét.
Eközben a Zöldek és a keresztény pártok részéről sokasodnak a fanyalgó hangok az úgynevezett Jamaica-koalíció létrehozásáról – a jamaicai nemzeti lobogó fekete (keresztény pártok), sárga (liberális) és zöld -, mondván: egy sor „gazdasági, energetikai, külpolitikai kérdésben ég és föld a keresztény-liberális oldal és a zöldek közötti távolság. Az ő húzódozásuk szintén a nagykoalíció lehetőségét erősíti.
Kertész Éva, Berlin

