Forrás: NOL

Népszabadság Online, 2005. szeptember 23. 11:10

Egyszerre vállalt véleményfelmérő és felvilágosító feladatot a magyar közszolgálati média, amikor a szeptember 17-18-i hétvégén egy amerikai tudományos módszert, a deliberative poll technikáját importálva a cigánykérdésről szervezett vitát több száz fő részvételével. Az adatok, amelyeket az MTV összefoglaló műsora közölt, lényeges pontokon jelzik a vélemények elmozdulását.

A módszerről Örkény Antal szociológus a Magyír Narancsnak elmondta: „A deliberative poll módszerét az Egyesült Államokból importáltuk, magyarul „gondolkodtató” vagy „vitatkozó” közvéleménykutatásnak hívhatnánk. Az alapötlet két felismerésből ered. Egyrészt, a társadalomtudományok mára túlságosan elszakadtak tárgyuktól; a felhalmozott tudást nem képesek úgy közvetíteni, hogy az az emberek hasznára is váljon. Másrészt, a demokrácia túlontúl közvetetté vált; szinte csak a választási részvételre korlátozódik, az embereknek nincsen elég információjuk a közügyekről, és az intézésükbe is csekély a beleszólásuk. Ezért találták ki ezt a projektet, amelyben a tudomány, a társadalmi nyilvánosság és a média találkozik. A hagyományos közvéleménykutatás csupán azt nézi, hogy mit gondolnak az emberek erről-arról. A deliberative poll ezzel szemben felméri a véleményeket, majd lehetőséget ad a válaszolóknak arra, hogy összegyűljenek és vitatkozzanak, ha pedig információkra van szükségük, abban is segít. A folyamat végén újra megkérdezi az emberek véleményét ugyanarról. Ilyenkor rendre kiderül, hogy az új isme-retek és a vita hatására megváltoznak a vélemények.”

A kutatók először 2005 júniusában egy 1000 fős reprezentatív mintát kérdeztek a romakérdés különböző aspektusairól, majd a válaszolók közül 219 személyt felkértek arra, hogy egy hétvégén, péntek estétől vasárnap délig, több lépésben megtárgyalják a felvetett problémákat. „Fiatalok, öregek, pestiek, vidékiek, képzettek és képzetlenek – tehát nagyon vegyes társaság” – mondta Örkény Antal. – „Ezt követően ismét megnézzük a véleményeiket. Nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy előítéletesek-e, erről már rengeteg vizsgálat készült – mi kifejezetten policy-kérdésekre összpontosítunk, szám szerint háromra. Az első, hogy a döntéshozóknak külön kell-e kezelniük a romaszegénységet. A második, hogy honnantól beszélhetünk faji diszkriminációról, hisz ha egy munkaadó nem vesz fel egy romát, az még nem feltétlenül hátrányos megkülönböztetés. A harmadik a szegregáció kérdése. Kinek és hogyan kellene megszüntetnie a cigánytelepeket, és hová mennének onnan a romák? Az iskolai szegregáció elleni küzdelemben negligálhatjuk-e a nem roma szülők szabad iskolaválasztáshoz való jogát?”

A szociológus hangsúlyozta: „célunk a vita. Mégpedig a nyilvános vita; akik részt vesznek a kutatásban, azok az arcukat is vállalják, így az egész folyamat nyilvános. Ezáltal a diskurzus még jobban kiszélesedhet.”

Néhány eredmény:

1. A romák helyzetének ismerete

Nagyon tájékozott

júniusban 28 százalék

szeptemberben 42 százalék

Közepesen tájékozott

júniusban 46 százalék

szeptemberben 43 százalék

Nem tájékozott

júniusban 26 százalék

szeptemberben 15 százalék

2. Milyen a romák helyzete a nem romákhoz képest?

A romáké sokkal rosszabb

júniusban 28 százalék

szeptemberben 19 százalék

A romáké rosszabb

júniusban 53 százalék

szeptemberben 49 százalék

Egyforma

júniusban 18 százalék

szeptemberben 29 százalék

A romák helyzete jobb

júniusban 1 százalék

szeptemberben 3 százalék

3. Milyen mértékben rendelkeznek pozitív illetve negatív tulajdonságokkal romák és nem romák?

(skálaátlag 0-100 skálán)

Romák pozitív tulajdonságokkal

júniusban 44,7

szeptemberben 49,4

Romák negatív tulajdonságokkal

júniusban 45,7

szeptemberben 48,1

Nem romák pozitív tulajdonságokkal

júniusban 65,1

szeptemberben 69,1

Nem romák negatív tulajdonságokkal

júniusban 41,9

szeptemberben 44,9

4. Milyen távol érzi magátt más etnikai csoportoktól? (0-6 skála, ahol 0=családtagnak is elfogadnám, 1=barátnak is elfogadnám, 2=lakótársnak elfogadnám, stb.)

Romáktól

júniusban 0,9

szeptemberben 0,6

Kínaiaktól

júniusban 1,0

szeptemberben 1,0

Színesbőrűektől

júniusban 1,0

szeptemberben 0,8

Zsidóktól

júniusban 0,7

szeptemberben 0,6

(Kolosi Tamás szociológus megjegyzése: a magyar lakosság távolságtudata általában ennél sokkal rosszabb, különösen a cigányok esetében.)

5. Hogyan látja cigányok és nem cigányok viszonyát?

Rossz

júniusban 38 százalék

szeptemberben 36 százalék

Közepes

júniusban 53 százalék

szeptemberben 60 százalék

Jó

júniusban 9 százalék

szeptemberben 4 százalék

(Örkény Antal megjegyzése: a júniusi nagy felmérésben a megkérdezettek több mint 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincsenek a környezetében cigányok.)

6. Mekkorának látja a szegények arányát cigányok és nem cigányok között?

A cigányoknak hány százaléka szegény?

júniusban 60 százalék

szeptemberben 46 százalék

A teljes lakosságnak hány százaléka szegény?

júniusban 44 százalék

szeptemberben 35 százalék

(Kolosi Tamás megjegyzése: a válaszadók a cigányok körében messze alábecslik, az átlagos szegénységgel kapcsolatban messze túlbecsklik a szegénységet. A valóságban ennél sokkal nagyobb a különbség. Ha az összlakosság 20 százalékát tekintjük szegénynek, ugyanilyen kritérium alapján a cigányok 70 százaléka tartozik ide. Ha a lakosság 10 százalékára érvényes szegénység-kritériumot alkalmazzuk – vagyis „szegény az, akinek az átlagjövedelem felénél alacsonyabb a jövedelme” -, a cigányok 50 százaléka minősül szegénynek.

Magyarprszágon összesen 300 ezer ember él ebben úgynevezett mélyszegénységben, fele-fele arányban cigányok és nem cigányok – ami a cigányok negyedét, az összlakosságnak pedig 3 százalékát jelenti. A cigányok esetében a szegéánységet súlyosbítja az ezzel járó diszkrimináció.

A vizsgálatok szerint a szegények nagy része individuális okból, időlegesen kerül nagyon súlyos helyzetbe, de a szegények fele 3-4 évenként kicserélődik, sokan ki tudnak tehát lépni. Ennél sokkal kisebb a szegénységből kilépők aránya a cigányok esetében.

Örkény Antal erről elmondta: a Magyar Agora módszerének lényege, hogy nem a valóságos adatokat mérik, hanem az arról alkotott szubjektív véleményeket, és különösen annak változásait.)

7. A szegénység oka (1-5 skála)

Általános szegénység mennyiben magyarázható társadalmi okokkal

júniusban 3,3

szeptemberben 3,0

Általános szegénység mennyiben magyarázható egyéni okokkal

júniusban 3,7

szeptemberben 3,3

Cigány szegénység mennyiben magyarázható társadalmi okokkal

júniusban 3,4

szeptemberben 3,4

Cigány szegénység mennyiben magyarázható egyéni okokkal

júniusban 3,5

szeptemberben 3,1

8. Mi a véleménye a cigányok lakóhelyi diszkriminációjáról?

Diszkriminációpárti

júniusban 3 százalék

szeptemberben 1 százalék

Köztes álláspontot képvisel

júniusban 16 százalék

szeptemberben 11 százalék

Diszkrimináció ellenes

júniusban 81 százalék

szeptemberben 88 százalék

9. Mi a véleménye a cigányok munkahelyi diszkriminációjáról?

Helyteleníti és szerinte a törvény bünteti

júniusban 63 százalék

szeptemberben 58 százalék

Helyteleníti, bár szerinte a törvény nem bünteti

júniusban 22 százalék

szeptemberben 33 százalék

Helyesli és szerinte a törvény jogosan nem bünteti

júniusban 15 százalék

szeptemberben 9 százalék

(Székelyi Mária, az ELTE Társadalomtudományi Karának kutatója, a projekt fő szervezője ezzel kapcsolatban jelezte: a kérdéssel nemcsak a diszkriminációról alkotott vélemény változását tesztelték, hanem annak a ténynek ismeretét is, hogy a törvény a Magyar köztársaságban bünteti a munkahelyi diszkriminációt.)