Forrás: Magyar Rádió

Ennek a kormánynak a teljesítménye a leggyalázatosabb a „90 óta egymást követő kormányok történetében, és ehhez képest mégis jelentős támogatottságot élvez, aminek meg kell keresnünk az okát a magunk számára is – mondta Kövér László a Krónika Háttér című műsorában.

– A múlt héten jelent meg önnek egy cikke, amit Németh Zsolttal együtt jegyzett a Magyar Nemzetben. Elsősorban az lepett meg engem, hogy Németh Zsolttal közösen jegyzi. Egy állásponton vannak nemzetpolitikai kérdésekben? Például a december 5-i népszavazással kapcsolatban eltérő állásponton voltak.

– Nem hiszem, hogy alapvető eltérések lettek volna a Fideszben bárkinek az álláspontja között, sem köztem és Orbán Viktor között, sem pedig Németh Zsolt és köztünk nem volt alapvető nézeteltérés. Elég komplex probléma volt a népszavazás ügye, meg a kettős állampolgárság kérdése ahhoz, hogy különböző szempontokat fel kellett vetni a vitában, és én is azt gondolom, amit ebben a cikkben közösen írunk, hogy december 5-e után már nincsenek dilemmák, december 5-e után, ha módunk nyílik rá, akkor meg kell adni az állampolgárság lehetőségét azoknak a magyaroknak, akik nem akarnak egyébként Magyarországra települni. Az állampolgárságot sokkal inkább egyfajta szimbolikus vagy politikai támogatásként értékelik, vagy éppenséggel a Magyarországra történő szabad mozgás szempontjából van rá szükségük – mondta Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke.

– Azt mondja: meggyőződésünk, hogy a kisebbségi közösségek kulturális és területi autonómiájának útjába álló akadályok a rendszerváltozás befejezetlensége, a kétpólusú világrend maradványai továbbélése miatt keletkeznek. Azért van helyzet, mert nem zárult le a rendszerváltozás?

– Azt gondoljuk, ha visszaemlékszünk 1989-90-re, hogy az a várakozás, ami akkor egész Közép-Európát jellemezte, hogy a demokrácia majd meghozza a megoldást a kisebbségi, nemzeti kérdésekre is, nem igazolódott. Méghozzá azért nem igazolódott, mert ezek a demokráciák formálisan ugyan valóban átalakultak, az intézményrendszerüket tekintve hasonultak az európai demokráciákhoz, azonban a politikai kultúrájukat tekintve, a benne működő politikai elitek mentalítását tekintve még korántsem történt meg a teljes átalakulás. Ez egyébként Magyarországra is igaz, ahol ilyen típusú kisebbségi problémák nincsenek, de nemzeti probléma van – saját magunkkal van problémánk, ahogy ezt december 5-e is jelezte. Még hogyha az elitcserétől el is vonatkoztatunk, ami azért talán része kellett volna, hogy legyen a rendszerváltozásnak, a társadalom szerkezetét, struktúráját nem sikerült úgy átalakítani, hogy az hasonlítson egy valódi európai demokratikus körülmények között szervesen fejlődő társadalomra, és addig, amíg ez így van, a demokrácia sem igazán stabil, és nem csoda, hogyha olyan antagonisztikusnak nevezhető ellentétek vannak a politikai erők között, mint amilyenek Magyarországon is.

– Ön szerint miért van így?

– Én azt gondolom, hogy nem lehet demokráciát arra a hazugságra építeni, hogy azok, akik 50 éven keresztül gyakorolták a diktatúrát – annak durvább vagy finomabb formájában -, azokból holnap egy csapásra demokraták lesznek.

– De ha már a gondolatkísérletnél járunk, akkor nem lehet, hogy a demokraták meg diktátorrá szocializálódnak?

– Nem zárnám ki a lehetőséget, hogy ez fennáll, a hatalom eleve csábít mindenkit, hogyha nincsen korlátja, de erre azért eddig nem volt mód. Nem nagyon volt rá módjuk, hogy tartósan maradjanak politikai hatalomban, és azzal vissza tudjanak élni.

– A múlt héten mondta, hogy a jelen kormánynak nincsen az országot előrevivő gondolata. Azonban úgy tűnik, a baloldal mégis képes valamilyen módon az emberek meggyőzésére.

– Én azt mondtam, hogy kétségkívül ennek a kormánynak a teljesítménye a leggyalázatosabb a „90 óta egymást követő elmúlt kormányok történetében, és ehhez képest mégis jelentős támogatottságot élvez, aminek meg kell keresnünk az okát a magunk számára is.

– Mi lehet a szocialisták titkos fegyvere?

– A gyűlöletkeltés és a félelemkeltés. Már 2002-ben is azzal nyertek választásokat, hogy 2001 karácsony második napján elkezdtek riogatni 23 millió román Magyarországra özönlésével. Ez egy volt a sorban, de ez volt a legbrutálisabb, és ez volt a leginkább az aktuális közvélemény-kutatási görbéken megmutatkozó erejű demagógia. Hol azzal riogatnak, hogyha visszajön a Fidesz, akkor szigorítja az abortuszt, hol azzal riogatják a nyugdíjasokat, hogyha a Fidesz jön, akkor elveszi a 13. havi nyugdíjat. Szó sincs erről természetesen. Nemcsak hogy a 13. havi nyugdíjat nem vesszük el, hanem semmit sem szeretnénk abból a kevés jóból, amit ez a kormány csinált, visszájára fordítani, szemben azzal, amit ők tettek. Hol azzal riogatnak, hogy 800 ezer éhenkórász határon túli magyart akarunk ráengedni a magyar munkaerőpiacra meg az egészségügyi rendszerre, hol az antiszemitizmussal, hol a fasiszta szélsőjobboldali veszéllyel. Minden csoportnak minden hétre jut valamiféle olyan üzenet, ami nem arról szól, hogy miért kell ezt a zseniálisnak éppen nem mondható kormányt még négy évig megbízni, hanem arról, hogy miért lesz nagyobb baj, hogyha Orbán Viktor úgymond visszajön a hatalomba.

– Hogy mérik egyébként egy kormány sikerességét? Hiszen egy kormány nem valami, hanem megy valahová.

– Pontosan, valahonnan eljutottunk valahová. Minden mutató tekintetében javult négy év alatt az ország helyzete, és ezt nagyon sokan érzékelték, még azok is egyébként, akiknek személy szerint nem lett sokkal jobb az életük, de miután nagyon sok embernek látták a napról napra kicsit javuló életkörülményeit, bíztak abban, és ez egy optimista, jövőbe tekintő perspektívával rendelkező ország volt 2002-ben. És a szocialisták – nagyon fontos – nem is azzal nyerték meg a választásokat, hogy azt mondták, hogy ez egy tragikus, katasztrofális kormányzás, ezt abba kell hagyni, és teljesen új dolgokat kezdeni, hanem a Széchenyi-tervtől, a lakástámogatási rendszeren át a diákhitelig mindenre azt mondták, hogy az nagyon jó. Alapvetően nem az a baj a Fidesz kormányzásával, hogy rosszul csinálja – a gazdaságpolitikát sem csinálja rosszul-, az a baj, hogy többet lehetne osztogatni, mint amennyit a Fidesz osztogat, és ha mi jövünk, akkor megcsináljuk a jóléti rendszerváltást, mi még ráteszünk – mondta Medgyessy Péter -, csökkentjük a diákhitelek kamatait – mondta Kovács László – és mindenki, aki rászorult, hozzájuthat támogatott lakáshoz – mondta Lamperth Mónika. És hol vagyunk most? Növekedett a munkanélküliség azóta, hogy ők átvették a kormányt, az ország jövőjét eladták, utoljára a „80-as évek második felében volt olyan eladósodásra példa, mint amire most, az ország maradék vagyonának a teljes és gyorsított kiárusítása folyik. Meg kell nézni a négy kormányzati ciklusnak a privatizációs bevételeit egy grafikonon, az Antall-kormány és az Orbán-kormány összevetve is kevesebbet vett be a költségvetésbe az állami vagyon kiárusításából, mint a Medgyessy-Gyurcsány kormány az elmúlt három év alatt.

Farkas Erika