Forrás: MNOPénteken az izraeli Herzlijában eltemették Simon Wiesenthalt. A „nácivadász” temetésen a családon kívül német, orosz, lengyel, illetve az Európai Unió tisztviselői is jelen voltak. Wiesenthal 96 éves korában kedden halt meg bécsi otthonában.
Gyászolók és tisztviselők vettek részt Simon Wiesenthal, a világhírű „nácivadász” temetésén az izraeli Herzlijában. Wiesenthal, aki élete nagy részében a náci háborús bűnösöket üldözte, kedden halt meg 96 éves korában bécsi otthonában. A temetésen a családon kívül német, orosz, lengyel, illetve az Európai Unió tisztviselői is jelen voltak.
Simon Wiesenthal 1100 náci háborús bűnös elfogásában segített. Ezek között volt az Argentinában bujkáló Adolf Eichman, illetve Franz Stangl, aki náci táborok katonai parancsnoka volt Lengyelországban. Az Egyesült Államokban róla elnevezett Simon Wiesenthal központ az antiszemitizmus és az intolerancia más formái ellen kampányol.
Wiesenthal kinyomozta többek közt az Anna Frankot letartóztató Karl Silberbauer Gestapo-tiszt tartózkodási helyét, s Nyugat-Németországban bíróság elé állított 9 felelőst a lwówi zsidóellenes náci bűnök elkövetői közül. Szerepe volt Klaus Barbie, a lyoni hóhér kézre kerítésében is.
A BBC tudósítója elmondta, hogy Izraelben az idősebb emberek amiatt fejezték ki aggodalmukat, hogy a fiatalok nem tudják, ki volt Wiesenthal. Mások szerint pedig Európában jóval ismertebb, mint Izraelben. Vannak, akik abban reménykednek, hogy az izraeli temetés segít az emberek figyelmet ráirányítani arra, milyen tevékenységet is végzett valójában a „nácivadász”.
Wiesenthal 1908. december 31-én született a mai Ukrajna területén. Lwów egyetemén tanult, majd 1932-től Prágában, ahol a zsidó hallgatóknak járó kvóta keretében folytathatott tanulmányokat. Egyes források szerint 1940-ben szerzett építész diplomát. A 40-es években ismét Lwówban élt; 1936-ban vette feleségül Cyla Muellert.
1941-ben Németország inváziót indított a Szovjetunió és az orosz kézre került területek ellen, így a város német megszállás alá került. Wiesenthal családját halálos veszéllyel fenyegette a náci „végső megoldás” politikája. Tucatnyi náci koncentrációs tábort is megjárt, így a mathausenit is. Az amerikai erők szabadították ki fogságából 1945-ben.
(BBC)
