Forrás: Magyar Hírlap

Jamaica, Izrael – két egymástól távol eső ország, amelyek közé Németország vert hidat

A németek ma már úgy érzik: rosszul választottak. A patthelyzet feloldására a legkülönfélébb forgatókönyvek készülnek.

Jamaica, Izrael – két egymástól távol eső ország, amelyek közé Németország vert hidat. Jamaica zászlaja fekete, sárga és zöld – egy keresztény párti politikus már egy évvel ezelőtt kitalálta, hogy ez a színösszeállítás remek, jövőbe mutató politikai koktélt jelképezhet Németország számára: összefognának a kereszténydemokraták (feketék), a szabaddemokraták (sárgák) és a Zöldek. Ez az ötlet, amellyel még a választások előtt a Magyar Hírlapnak adott interjúban Heino Geissler volt CDU-főtitkár is egyetértett, most kezd közelíteni a realitáshoz, bár a Zöldek nagyon drágán adják magukat. Vezetőik ugyanis alapvető energiapolitikai engedményeket és munkavállalói érdekképviseletet követelnek, holott a szabaddemokrata párt minden problémát a munkaadók szemüvegén keresztül akar szemlélni. Nem is beszélve arról, hogy a német politikai életben kevés főszereplő között olyan rossz a viszony, mint Joschka Fischer, a Zöldek élő legendája és Guido Westerwelle szabaddemokrata pártelnök között. De a Zöldek ettől függetlenül nem mondanak határozott nemet a Jamaica-megoldásra. Fontos fejlemény, hogy Fischer – a hivatalban lévő külügyminiszter – közölte: ellenzékben semmiféle hivatalt nem vállal többé a pártban.

Ami Izraelt illeti, ott a kilencvenes években olyan nagykoalíció működött – nem is rosszul – amelynek élén két-két éven át munkáspárti, illetve likudos (a kereszténydemokrata eszmékhez közel álló konzervatív) politikus állt. Állítólag több német kereszténydemokrata és szociáldemokrata vezető is elgondolkodott az izraeli verzión. Az egyik elképzelés szerint Gerhard Schröder és Angela Merkel lenne az a bizonyos egymást váltó két kormányfő, míg Klaus Wowereit, Berlin kormányzó polgármestere amellett érvel, hogy Schröder és Merkel nélkül álljon össze a keresztény-szociáldemokrata nagykoalíció. Az első verziónak van egy alváltozata is, eszerint Németországot irányítsa továbbra is Schröder, mert erős egyéniség, aki kifelé és befelé határozottan tudná képviselni a német érdekeket, de kormányának tagjait többségben a kereszténypár- u

u tok adnák, s nyomnák őt jobbra a bel- és a gazdaságpolitikában.

Az elmúlt huszonnégy órában minden párt tárgyalt (titokban vagy nyíltan) a többi párttal – a német közvélemény pedig aggódik. Nincs ugyanis megelégedve a saját teljesítményével. A Spiegelben közreadott közvélemény-kutatások szerint a németek kétharmada rossznak tartja a választási eredményt. E nézetet azonban nem mindenki osztja. Törökországban például örvendeznek: Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök elégedettségének adott hangot, hogy „megbukott” Angela Merkel, vagyis megbosszulta magát az Ankara-ellenes kampány.

A CDU és a CSU azonban ezt nyilvánvalóan nem így gondolja, hiszen tegnapi ülésükön szinte száz százalékkal újraválasztották Merkelt a frakció élére. Merkel elsöprő fölényét mutatja, hogy 98,6 százalékot kapott, többet, mint a legutóbbi választáskor, amikor az eredmény 93,72 százalék volt.

Kertész Éva, Berlin